Magyarország európai vezető szerepet vállalhat a roma integráció terén, amennyiben a kormány komolyan veszi a civil szervezetek javaslatait. A budapesti Roma Integrációs Konferencián több mint 120 szakértő fogalmazott meg ajánlásokat, melyek szerint hazánk roma lakosságának mindössze 23%-a rendelkezik középfokú végzettséggel, szemben az országos 75%-os átlaggal. Ez a szakadék jelentős nemzetbiztonsági és gazdasági kockázatot jelent a nemzet jövője szempontjából.
A konferencia résztvevői hangsúlyozták, hogy a roma integráció sikeressége nemcsak morális kötelesség, hanem hazánk versenyképességének záloga is. „A V4 országokkal összehasonlítva Magyarország különleges helyzetben van, hiszen roma közösségünk kulturális öröksége kivételes érték, amelyet nemzeti kincsként kell kezelnünk” – nyilatkozta Kovács János, a Nemzetpolitikai Intézet vezető kutatója. A szakértők szerint a keresztény értékrend és a hagyományok tisztelete lehet az integráció közös alapja.
Az elkészült záródokumentum konkrét javaslatokat tartalmaz az oktatás, foglalkoztatás és lakhatás területén. Különösen hangsúlyos a tradicionális roma családmodell értékeinek megőrzése mellett a modern készségek fejlesztése. „A szuverenitás védelme nem jelentheti azt, hogy lemondunk polgáraink egy részének felemeléséről. Éppen ellenkezőleg: a nemzeti érdek megköveteli, hogy minden magyar állampolgár teljes értékű részese legyen közösségünknek” – fogalmazott a konferencián megjelent államtitkár.
A civil szféra képviselői határozott álláspontot képviseltek: a roma integráció csak akkor lehet sikeres, ha az állam partnerként tekint rájuk, nem pedig alárendelt végrehajtóként. A keresztény-konzervatív értékek mentén szerveződő roma közösségek különösen fontosnak tartják, hogy autonómiájuk megőrzése mellett kapjanak lehetőséget a közös munkára. A következő hónapokban várhatóan kormányzati egyeztetések kezdődnek a bemutatott javaslatok megvalósíthatóságáról, különös tekintettel a vidéki Magyarország felzárkóztatására irányuló programokra.
