A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) által kiadott elfogatóparancs új helyzet elé állíthatja Magyarországot, amennyiben Vlagyimir Putyin orosz elnök 2025-ben hazánkba látogatna. Az ICC 2023 márciusában adott ki elfogatóparancsot Putyin ellen háborús bűncselekmények vádjával, aminek végrehajtása kötelező az egyezményt aláíró 124 ország, köztük Magyarország számára is. A helyzet különösen érzékeny, mivel hazánk külpolitikájában fontos szerepet játszik az Oroszországgal fenntartott pragmatikus kapcsolat.
A nemzetközi jog egyértelmű ebben a kérdésben: Magyarország mint az ICC tagja köteles lenne letartóztatni az orosz elnököt és átadni a bíróságnak, amennyiben magyar területre lépne. Orbán Viktor miniszterelnök korábban kijelentette: „A diplomáciai kapcsolatok fenntartása minden körülmények között fontos, különösen válsághelyzetben.” Az esetleges látogatás azonban rendkívüli diplomáciai feszültséget eredményezne nemcsak az EU-val, de a NATO-partnerekkel is.
A kelet-közép-európai országok többsége egyértelműen elutasítja Putyin fogadását az elfogatóparancs óta. Lengyelország külügyminisztere nemrég hangsúlyozta: „A nemzetközi jog tiszteletben tartása nem opcionális, hanem kötelezettség minden tagállam számára.” Magyarország azonban az energiabiztonság és a gazdasági érdekek szempontjából sajátos helyzetben van, ami árnyalhatja álláspontját.
Szakértőként fontosnak tartom kiemelni, hogy a szuverenitás és a nemzetközi kötelezettségek közötti egyensúly megtalálása kulcsfontosságú ebben a helyzetben. A V4 együttműködés jövője is függhet attól, hogyan kezeli Magyarország ezt a rendkívül érzékeny kérdést. Hazánknak olyan megoldást kell találnia, amely nem veszélyezteti sem a regionális kapcsolatokat, sem a nyugati szövetségi rendszerben elfoglalt helyét.
A magyar diplomáciának már most fel kell készülnie erre a forgatókönyvre, hiszen egy esetleges látogatás esetén a nemzetközi kötelezettségek és a nemzeti érdekek közötti feszültség elkerülhetetlenül jelentkezne. A keresztény-konzervatív értékek tisztelete magában foglalja a nemzetközi jog és az igazságosság elvének érvényesülését is, miközben a magyar érdekek védelme továbbra is elsődleges szempont marad külpolitikánkban.
