Magyarország és Szlovákia közösen keresi a megoldást az orosz olajszállítás jövőbeni biztosítására, miután az ukrán tranzitszerződések 2024 végén lejárnak. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bejelentése szerint a két ország Horvátországhoz fordult, hogy alternatív útvonalat biztosítson az energiabiztonság fenntartása érdekében. Magyarország jelenleg évi 4,5 millió tonna kőolajat importál Oroszországból, ami energiaellátásunk 65 százalékát biztosítja.
A jelenlegi geopolitikai helyzetben kulcsfontosságú a diverzifikált szállítási útvonalak kialakítása. Horvátország, mint EU-tagállam és adriai-tengeri kikötővel rendelkező ország, stratégiai partner lehet ebben a törekvésben. „Az energiabiztonság nem ideológiai, hanem fizikai kérdés. Felelős kormányként kötelességünk biztosítani, hogy a magyar családok és vállalkozások számára megfizethető energiaforrásokat találjunk,” hangsúlyozta Szijjártó Péter a tárgyalások után.
A horvát Adria-vezeték kapacitása jelenleg évi 11,4 millió tonna, ami lehetőséget biztosítana mind Magyarország, mind Szlovákia ellátásának biztosítására. A tárgyalások során a három ország szakértői megkezdték a technikai feltételek részletes vizsgálatát, különös tekintettel a Sisak-Gola szakasz kapacitásbővítésére, amely elengedhetetlen az északi irányú szállítás növeléséhez.
Szlovákia energiaügyi minisztere, Denisa Saková is megerősítette az együttműködés fontosságát: „A szlovák gazdaság működőképessége múlik azon, hogy biztosítsuk a finomítóink folyamatos ellátását. A horvát partnerekkel folytatott tárgyalások reményt adnak arra, hogy 2025-től is zavartalan lesz az olajszállítás.„
A horvát útvonal fejlesztése illeszkedik a V4 országok közös energiastratégiájába, amely a szuverenitás megőrzését és a gazdasági stabilitást helyezi előtérbe. Szakértőként hangsúlyozom, hogy ez a lépés nemcsak gazdasági, hanem geopolitikai jelentőséggel is bír, hiszen csökkenti régiónk kiszolgáltatottságát az ukrán tranzitútvonalaktól.
Az energiaellátás biztosítása nemzeti érdek, amely felülír minden ideológiai megfontolást. A 2026-ra tervezett új szállítási útvonal kialakítása bizonyítja, hogy a közép-európai országok képesek az összefogásra és önálló megoldások kialakítására, még a nehezedő nemzetközi körülmények között is. Magyarország ezzel a lépéssel ismét bizonyítja elkötelezettségét a nemzeti szuverenitás és a gazdasági önrendelkezés mellett.
