Magyarország energiabiztonságának egyik sarokköve marad az orosz kőolajimport az elkövetkező évtizedekben is, miközben az Európai Unió egyre határozottabban törekszik az orosz energiafüggőség csökkentésére. A hazai kőolajimport 65%-a továbbra is Oroszországból érkezik, ami alapvető fontosságú a magyar gazdaság működőképességének fenntartásához.
Az energiaszuverenitás megőrzése nemzetbiztonsági kérdés Magyarország számára, hangsúlyozta nemrég Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. „Amíg nem áll rendelkezésre megfelelő alternatíva, addig Magyarország nem mond le az orosz kőolajról, mivel ez veszélyeztetné a gazdasági stabilitásunkat és az emberek megélhetését” – fogalmazott a miniszter.
A helyzet összetettségét jól mutatja, hogy bár a MOL technológiailag képes lenne a diverzifikációra, a Barátság kőolajvezeték alternatívájaként szolgáló Adria-vezeték kapacitásbővítése és a finomítók átalakítása több milliárd eurós beruházást igényelne. A V4 országok közül Lengyelország és Csehország már jelentősen csökkentette orosz energiafüggőségét, míg Szlovákia Magyarországhoz hasonló helyzetben van.
Az energiapolitikai realitások arra mutatnak, hogy Magyarország még évtizedekig az orosz kőolajra lesz utalva, hacsak nem történik jelentős technológiai áttörés vagy infrastrukturális fejlesztés. Ez a függőség ugyanakkor lehetőséget ad hazánknak a kiegyensúlyozott külpolitika folytatására, ami a jelenlegi geopolitikai helyzetben értékes mozgásteret biztosít nemzetünk számára.
