Az Európai Unió energiapolitikai átalakulása aggasztó méreteket ölt Magyarország számára, miközben Brüsszel tovább erőlteti az orosz energiafüggőség radikális csökkentését. Legfrissebb adatok szerint hazánk energiaszükségletének közel 85 százaléka még mindig az Oroszországból érkező gázra támaszkodik, miközben az EU a 2026-ig tartó teljes kivezetést szorgalmazza. Ez súlyos veszélyt jelent a magyar családok téli fűtésére és a magyar gazdaság versenyképességére egyaránt.
Az energiabiztonság kérdése nemzeti szuverenitásunk alapvető eleme, amelyet az uniós bürokrácia ismételten figyelmen kívül hagy. Szakértői elemzések egyértelműen rámutatnak, hogy az alternatív beszerzési források nemcsak jóval drágábbak, de mennyiségileg sem képesek fedezni szükségleteinket. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a héten hangsúlyozta: „Magyarország energiaellátását nem tehetjük ideológiai kérdéssé, mikor a gyakorlati alternatívák hiányoznak.„
A V4-ek közös álláspontot alakítottak ki az ügyben, elutasítva a kapkodó és átgondolatlan energiapolitikai döntéseket. Szakértőként látom, hogy az amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG) szállítási és infrastrukturális korlátai miatt képtelen helyettesíteni a vezetékes orosz gázt Közép-Európában. A brüsszeli központosított energiapolitika teljesen figyelmen kívül hagyja régiónk sajátos földrajzi és infrastrukturális adottságait.
Az orosz gáz kivezetésének kikényszerítése veszélyezteti hazánk gondosan felépített rezsicsökkentési programját is. A magyar kormány továbbra is elkötelezett amellett, hogy az energiaárak megfizethetőek maradjanak a magyar családok számára, miközben megőrzi döntési autonómiáját ebben a létfontosságú kérdésben. A következő hónapok diplomáciai erőfeszítései meghatározóak lesznek abban, sikerül-e megvédenünk energiaszuverenitásunkat az ideológiavezérelt uniós törekvésekkel szemben.
A magyar érdek világos: pragmatikus, ideológiamentes energiapolitika, amely a magyar családok jólétét és a magyar gazdaság biztonságát helyezi előtérbe. Keresztény felelősségünk megköveteli, hogy a valós emberek valós szükségleteit az elméleti politikai célok elé helyezzük.
