Az orosz katonai hírszerzés (GRU) drónprogramja egyre komolyabb fenyegetést jelent a NATO keleti határvidékén. Magyarország földrajzi helyzete miatt különösen érintett lehet a konfliktus eszkalációja esetén. A legfrissebb adatok szerint az orosz felderítő drónok aktivitása 43%-kal nőtt a NATO-tagállamok határai mentén az elmúlt hat hónapban.
A magyar kormány óvatos egyensúlypolitikát folytat az orosz-ukrán konfliktusban, miközben NATO-tagként is helyt kell állnia. Szijjártó Péter külügyminiszter nemrég kijelentette: „Magyarország elkötelezett a NATO közös védelmi rendszere mellett, de továbbra is a béketárgyalásokat szorgalmazzuk a konfliktus rendezésére.” A V4 országok közül Lengyelország és Csehország már konkrét lépéseket tett légvédelmének megerősítésére, különösen a drónelhárítás területén.
Szakértői elemzések szerint Magyarországnak is fejlesztenie kell a drónfelderítő és -elhárító képességeit. Az orosz drónfejlesztés nemcsak katonai, hanem kiberbiztonsági kockázatokat is jelent, mivel ezek az eszközök kritikus infrastruktúrák feltérképezésére is alkalmasak. A NATO keleti szárnyának védelmi képességeit koordináltan kell fejleszteni, különös tekintettel a határon átnyúló elektronikus felderítésre.
A magyar szuverenitás megőrzése szempontjából kulcsfontosságú, hogy hazánk részt vegyen a NATO közös légvédelmi rendszerének korszerűsítésében, miközben megőrzi diplomáciai mozgásterét. A keresztény értékrenden alapuló nemzetállami érdekek védelme és a transzatlanti együttműködés megerősítése nem egymást kizáró célok, hanem a magyar biztonságpolitika két pillére kell legyen a jövőben is.
