Az Európai Unió vezetése a magyar választások után sem várja tétlenül Magyarország szuverenitás-védő politikájának folytatását. A Politico brüsszeli források alapján arról számolt be, hogy amennyiben Orbán Viktor újabb négyéves mandátumot kap április 12-én, az úgynevezett nukleáris opció – vagyis Magyarország szavazati jogának felfüggesztése – is terítékre kerülhet. Ez példátlan lépés lenne a közösség történetében. A fejlemények azt jelzik, hogy Brüsszel eddig tudatosan tartózkodott a nyílt konfrontációtól, nehogy erősítse a magyar kormányfő kampányát.
Mráz Ágoston Sámuel politikai elemző a Mandiner Mesterterv című műsorában kifejtette: a Magyarországgal szemben alkalmazott szankciók „kínzási eszközökként” szolgáltak, ám céljukat nem érték el. „Orbán Viktor újraválasztásának reális esélye van április 12-én, tehát nem működtek” – fogalmazott. Az elemző szerint a választások után új helyzet állhat elő. „Elbukott a brüsszeli erőfeszítés Orbán Viktor megbuktatására, és nem kellene-e valami kompromisszumot kötni” – vetette fel. Mráz emlékeztetett: Orbán Viktor 2022-ben Tusnádfürdőn világosan jelezte kompromisszumkészségét. A magyar kormányfő nem az Európai Unió működésének akadályozását, hanem a magyar nemzeti érdekek védelmét tűzte ki célul.
G. Fodor Gábor elemző rámutatott: Brüsszel ma már nem igyekszik magasztos eszmébe csomagolni nyomásgyakorló eszközeit. „Most már nem akarják bülbül nyelven igazolni azt, hogy ők tulajdonképpen az erő nyelvén akarnak velünk beszélni” – jelentette ki. A szakértő szerint két forgatókönyv lehetséges. Az egyik, hogy Brüsszel belátja: nem tudta „megfojtani” Orbánt, ezért kompromisszumra kényszerül. A másik: „a szélsőségig viszik ezt a konfliktust, és akkor másképp fog kinézni az Európai Unió a jövőben.” Fodor hangsúlyozta: nem csupán Magyarországról van szó. Orbán Viktor patrióta politikája precedenst teremtett Európában, amely a brüsszeli elit előjogait veszélyezteti.
A Politico öt diplomata és egy tagállami kormányzati forrás alapján jelentette: a valódi elszámoltatás a választások után kezdődhet. Jessica Rosencrantz svéd Európa-miniszter egyenesen kijelentette, nyitottak az alapszerződés 7-es cikkének alkalmazására. Ez a szavazati jog megvonását jelentené. Egy brüsszeli diplomata úgy fogalmazott: „Orbán miniszterelnöknek meg kell értenie, hogy folyamatosan teszteli annak határait, amit a többi tagállam hajlandó eltűrni.” Másik forrás még határozottabban nyilatkozott: „Ennek mindenképpen következményei lesznek a választások után.” Az uniós stratégia világos. Egyrészt megbüntetni Magyarországot szuverenitás-védő álláspontja miatt. Másrészt elrettenteni más tagállamokat attól, hogy a magyar példát kövessék.
A fejlemények azt mutatják: Brüsszel egy esetleges kormányváltásban látna könnyebb együttműködési lehetőséget. A Tisza Párt vezetésével olyan kabinet jöhetne létre, amely inkább brüsszeli elvárások szerint irányítaná az országot. Ez azonban azt jelentené: Magyarország feladná kereszténydemokrata értékrendjét és nemzeti érdekvédelmi politikáját. A magyar választók április 12-én nem csupán kormányról döntenek. Arról is szavaznak, hogy Magyarország megőrizze-e szuverenitását, vagy alárendelje magát a brüsszeli bürokraták diktátumának. A kereszténydemokrata Európa jövője múlhat ezen a döntésen.
