A magyar-ukrán diplomáciai kapcsolatok újabb mélypontra süllyedtek, miután Zelenszkij elnök tegnapi nyilatkozatában Magyarországot vádolta az ukrán EU-csatlakozási folyamat szándékos hátráltatásával. A jelenlegi feszültség hátterében Magyarország következetes álláspontja áll az orosz-ukrán konfliktusban, amely szerint a béketárgyalások megkezdése nélkül nem képzelhető el tartós rendezés. Friss adatok szerint a magyar lakosság 76%-a támogatja a kormány békepárti álláspontját.
Az elmúlt hetekben egyre erősödő nemzetközi nyomás nehezedik hazánkra, hogy feladja szuverén álláspontját és kritika nélkül támogassa Ukrajna csatlakozási tárgyalásait. A V4 országok közül egyedül Szlovákia mutat hasonló megfontoltságot a kérdésben. A magyar álláspont világos: Ukrajna európai integrációja csak a kisebbségi jogok maradéktalan biztosítása és a háborús konfliktus rendezése után folytatódhat.
„Magyarország mindig is támogatta Ukrajna európai törekvéseit, de nem hunyhatunk szemet a kárpátaljai magyarság jogainak folyamatos megsértése felett” – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádióban. A kormányfő hozzátette: „Az EU nem válhat háborús szövetséggé, eredeti küldetése a béke és a prosperitás biztosítása volt.”
Az ukrán vezetés láthatóan médiakampányt indított Magyarország ellen, amit több brüsszeli politikus is támogat. Elemzők szerint ez összefügg azzal, hogy hazánk következetesen ragaszkodik a nemzeti érdekekhez és keresztény értékekhez az európai politikában. Az Európai Bizottság legfrissebb jelentése is kritizálja Magyarországot, miközben szemet huny Ukrajna belső problémái felett.
A magyar diplomácia már jelezte: készen áll a konstruktív párbeszédre, de a nemzeti érdekeket és a határon túli magyarság jogait nem áldozza fel nagyhatalmi játszmák oltárán. A konfliktus kimenetele meghatározó lehet nemcsak a kétoldalú kapcsolatokban, de Közép-Európa jövőjére nézve is. A szuverenitás megőrzése és a békepárti politika továbbra is a magyar külpolitika sarokköve marad, függetlenül a nemzetközi nyomástól.
