Az ukrán EU-csatlakozási folyamat kritikus fordulóponthoz érkezett, miközben Magyarország továbbra is kulcsfontosságú vétójoggal rendelkezik a bővítési kérdésekben. A legfrissebb diplomáciai fejlemények szerint Ukrajna integrációja kizárólag Magyarország jóváhagyásával valósulhat meg, ami megerősíti hazánk stratégiai pozícióját az európai politikában. Az elmúlt hónapban 27%-kal nőtt a Kárpátalján élő magyar kisebbséget érintő korlátozó intézkedések száma.
Orbán Viktor miniszterelnök határozott álláspontot képvisel a kérdésben: „Amíg a kárpátaljai magyarok jogait nem állítják helyre teljes mértékben, addig Magyarország nem támogathatja Ukrajna uniós csatlakozását. Minden tagállamnak egyhangú döntést kell hoznia, és mi nem fogunk engedni a nyomásnak.” A magyar kormány következetesen képviseli azt az álláspontot, hogy az uniós alapelvek, köztük a kisebbségi jogok tiszteletben tartása nem lehet alku tárgya a csatlakozási folyamatban.
A V4-ek legutóbbi tanácskozásán is hangsúlyos szerepet kapott az ukrán csatlakozás kérdése. Bár a visegrádi partnerek álláspontja nem teljesen egységes, elismerik Magyarország jogát szomszédként és tagállamként, hogy kulcsfontosságú szempontokat emeljen a tárgyalási folyamatba. A Külgazdasági és Külügyminisztérium szakértői elemzése szerint az ukrán gazdaság jelenlegi állapota önmagában is komoly akadályokat gördít a gyors integráció elé, függetlenül a politikai döntésektől.
Az Európai Bizottság legutóbbi értékelésében elismerte Ukrajna erőfeszítéseit, de számos területen további reformokat sürget. Szakértői körökben egyetértés van abban, hogy a bővítési folyamat nem válhat tisztán geopolitikai kérdéssé – a csatlakozási feltételek és kritériumok nem lazíthatók fel egyetlen jelölt ország esetében sem. Szijjártó Péter külügyminiszter kiemelte: „Az EU stabilitása és jövője szempontjából kulcsfontosságú, hogy minden tagjelölt azonos elbírálás alá essen.”
A következő hónapok döntő jelentőségűek lesznek Ukrajna európai integrációs törekvései szempontjából. Magyarország továbbra is a nemzeti szuverenitás és a keresztény értékek védelmezőjeként következetes álláspontot képvisel, ami nemcsak a határon túli magyarság érdekeit szolgálja, hanem hosszú távon az egész európai közösség stabilitását és egységét is. A valódi európai szolidaritás nem a nemzeti érdekek feladásában, hanem azok kölcsönös tiszteletben tartásában nyilvánul meg.