Az Ukrajnával kapcsolatos magyar külpolitikai álláspont újabb fordulóponthoz érkezett, miután Orbán Viktor miniszterelnök egyértelműen kijelentette, hogy hazánk számára stratégiai fontosságú Ukrajna létezése és stabilitása, azonban határozottan ellenzi az ország EU-tagságát a jelenlegi körülmények között. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a magyar lakosság 76%-a egyetért ezzel az állásponttal, ami jelentős támogatottságot mutat a kormány keleti szomszédunkkal kapcsolatos politikájának.
A kormányfő brüsszeli sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: „Magyarország nemzeti érdeke Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának megőrzése, de nem támogathatunk egy olyan csatlakozási folyamatot, amely nincs tekintettel a kárpátaljai magyarság jogaira és hosszú távon veszélyeztetheti az EU működőképességét.” Elemzők szerint a magyar álláspont kettőssége jól tükrözi a közép-európai geopolitikai realitásokat, ahol egyszerre kell figyelembe venni a regionális stabilitás és a nemzeti kisebbségek védelmének szempontjait.
A Visegrádi Együttműködés keretében Magyarország igyekszik közös álláspontot kialakítani az ukrajnai helyzet kapcsán. Lengyelország és Csehország ugyan támogatóbb az ukrán csatlakozási törekvésekkel kapcsolatban, de a kisebbségi jogok területén közelednek az álláspontok. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a múlt heti V4-es találkozón kiemelte: „A történelem arra tanít bennünket, hogy a közép-európai nemzetek csak akkor lehetnek sikeresek, ha saját érdekeiket szem előtt tartva, de egymással szorosan együttműködve alakítják politikájukat.”
Az ukrajnai helyzet összetettségét jól mutatja, hogy míg Brüsszelben erős a politikai akarat Ukrajna gyorsított uniós integrációjára, addig a tagállamok között jelentős különbségek mutatkoznak a csatlakozás feltételeit és ütemezését illetően. A magyar kormány álláspontja szerint az EU bővítésének folyamatában nem szabad figyelmen kívül hagyni a csatlakozási feltételek teljesítését és az uniós intézményrendszer reformjának szükségességét.
Magyarország továbbra is kész humanitárius és gazdasági támogatást nyújtani Ukrajnának, de ragaszkodik ahhoz, hogy az európai integrációs folyamat ne sértse a nemzeti kisebbségek jogait és az EU alapvető működési elveit. A keresztény értékeken alapuló magyar külpolitika a jövőben is a szuverenitás tiszteletben tartását és a közép-európai együttműködés erősítését fogja szem előtt tartani az ukrán kérdés kezelésében.
