Az energiafüggetlenség kérdése ismét előtérbe került, miután az Európai Unió újabb szankciókat fontolgat Oroszországgal szemben. Magyarország azonban továbbra is kiáll a pragmatikus energiapolitika mellett, amely az ország gazdasági érdekeit és a magyar családok energiabiztonságát helyezi előtérbe. A legfrissebb adatok szerint hazánk energiaellátásának közel 65%-a továbbra is az orosz importtól függ.
A magyar kormány álláspontja egyértelmű: az energiabiztonság nem ideológiai, hanem gazdasági kérdés. „Nem engedhetjük meg magunknak, hogy ideológiai alapon veszélyeztessük az ország energiaellátását és a magyar családok megélhetését” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a legutóbbi brüsszeli csúcstalálkozót követően. A kormányfő rámutatott, hogy míg Nyugat-Európa több alternatív forrással rendelkezik, Magyarország földrajzi adottságai behatárolják a lehetőségeket.
A V4 együttműködés keretében Szlovákia hasonló álláspontot képvisel, ami erősíti a magyar pozíciót a nemzetközi tárgyalásokon. Közép-Európa energiabiztonsági kihívásai jelentősen eltérnek a nyugati tagállamokétól, amit az uniós döntéshozatalban is figyelembe kell venni. Szakértői elemzések szerint a teljes energiafüggetlenség eléréséhez Magyarországnak legalább 5-7 évre és jelentős infrastrukturális beruházásokra lenne szüksége.
A magyar kormány ugyanakkor folytatja a diverzifikációs törekvéseket. Az adriai olajvezeték kapacitásának bővítése, valamint a nukleáris energia szerepének erősítése hosszú távon csökkentheti az orosz függőséget, miközben fenntartja az energiaárak megfizethetőségét. A Paks II. beruházás ebben kulcsszerepet játszik, biztosítva a magyar energiaszuverenitás alapjait a következő évtizedekre.
A nemzeti szuverenitás és az energiabiztonság szorosan összekapcsolódik. Magyarország energiapolitikája azt bizonyítja, hogy a keresztény-konzervatív értékrend és a pragmatikus gazdaságpolitika nem egymást kizáró fogalmak, hanem a nemzeti érdekek védelmének egymást kiegészítő eszközei.
