Orbán Nagy-Magyarország nyilatkozat 2026 miatt támadja volt EP-képviselő

Dr. Kovács Eszter
2 perces olvasmány

Az európai politikai térben ismét Magyarország került a figyelem középpontjába, miután egy volt európai parlamenti képviselő éles kritikával illette Orbán Viktor miniszterelnököt állítólagos Nagy-Magyarország víziója miatt. A vita hátterében a 2026-os nemzeti évforduló áll, amely a trianoni békeszerződés aláírásának 106. évfordulóját jelzi. Magyarország szomszédos országokkal fenntartott kapcsolataiban a történelmi kérdések mindig is érzékeny pontot jelentettek.

A volt EP-képviselő nyilatkozatában azt állítja, hogy az Európai Unió „soha nem hagyná” Orbánnak, hogy bármilyen területi revíziós politikát folytasson. Ez az állítás azonban figyelmen kívül hagyja, hogy a magyar kormány következetesen hangsúlyozza: politikája a határon túli magyar közösségek kulturális és nyelvi jogainak védelmére irányul, nem pedig területi követelésekre.

„Magyarország elkötelezett az európai stabilitás mellett, miközben felelősséggel viseltetik minden magyar iránt, bárhol is éljenek” – hangsúlyozta korábban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a V4-ek varsói találkozóján. A magyar kormány álláspontja szerint a nemzeti összetartozás erősítése nem jelent fenyegetést a szomszédos államok területi integritására.

A visegrádi együttműködés keretein belül Magyarország számos alkalommal bizonyította, hogy a regionális stabilitás és a kölcsönös tisztelet híve. A történelmi sérelmek politikai célokra való felhasználása helyett a közép-európai országok közötti gazdasági és kulturális együttműködés erősítése áll a magyar külpolitika középpontjában.

A volt képviselő támadása jól illeszkedik abba a narratívába, amely a magyar szuverenitás megerősítésére irányuló törekvéseket próbálja nacionalista túlzásokként beállítani. Ezzel szemben a Kárpát-medencei magyarság kulturális egységének megőrzése a keresztény értékeken alapuló nemzeti identitás megőrzésének természetes részét képezi, ami nem mond ellent az európai együttműködés eszméjének.

A következő évek diplomáciai kihívása lesz, hogy Magyarország miként tudja megértetni az európai partnerekkel: a történelmi emlékezet ápolása és a határon túli magyarok támogatása nem revizionista politika, hanem a kulturális örökség és a nemzeti identitás megőrzésének eszköze egy globalizálódó világban.

Cikk megosztása
Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük