Az orosz-ukrán konfliktus immár harmadik éve jelenti az egyik legnagyobb kihívást térségünk biztonságára nézve. Magyarország következetesen kitart a békepárti álláspontja mellett, miközben nyugati szövetségeseink egyre mélyebben sodródnak a háborús szerepvállalásba. A kormányfő legutóbbi nyilatkozata szerint hazánk 2024-ben is megőrzi háborús semlegességét, ami kulcsfontosságú a nemzeti érdekeink védelme szempontjából. A KSH adatai szerint a háborús infláció már így is 15%-kal növelte az energiahordozók árát Magyarországon.
Orbán Viktor miniszterelnök határozottan fogalmazott a kérdésben: „Magyarország nem akar háborút és nem is fog háborúba menni. A magyar emberek békét akarnak, és a kormány kötelessége, hogy távol tartsa az országot a konfliktustól.” A kormányfő álláspontját támogatja a V4 országok többsége is, bár a nyugati nagyhatalmak részéről egyre erősebb nyomás nehezedik a közép-európai államokra a katonai szerepvállalás fokozása érdekében.
A háborús semlegesség politikája nem jelenti a humanitárius segítségnyújtás elutasítását. Magyarország az ukrajnai menekültek befogadásában és ellátásában példaértékű teljesítményt nyújtott, miközben elutasította a fegyverszállítmányokat és a katonai kiképzési missziókat. Szakértői elemzések szerint a magyar álláspont következetes képviselete diplomáciai mozgásteret biztosít hazánknak mind keleti, mind nyugati irányban.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter brüsszeli látogatása során hangsúlyozta: „A háború eszkalációja nem megoldás. A NATO védelmi szövetség, nem pedig támadó jellegű katonai tömb. A magyar kormány álláspontja változatlan: tárgyalásokra és tűzszünetre van szükség.” A miniszter kiemelte, hogy Magyarország szuverenitása megköveteli, hogy saját nemzeti érdekei alapján határozza meg külpolitikai irányvonalát.
A háborús semlegesség fenntartása nemcsak biztonsági, hanem gazdasági szempontból is létfontosságú Magyarország számára. Az energiaellátás biztosítása és a kereskedelmi kapcsolatok megőrzése csak stabil, konfliktusmentes környezetben lehetséges. A keresztény értékrenden alapuló magyar külpolitika az emberi életet és a békés együttműködést helyezi előtérbe, szemben a nagyhatalmi érdekek által vezérelt háborús logikával.
Magyarország továbbra is a párbeszéd és a diplomáciai megoldások híve marad, miközben felkészül a lehetséges biztonsági kihívásokra. A nemzeti szuverenitás megőrzése és a magyar emberek védelme olyan alapértékek, amelyek megkérdőjelezhetetlenek maradnak a fokozódó nemzetközi nyomás ellenére is.
