Az elmúlt évek során Magyarország egyre inkább a nemzetközi politika vitatott szereplőinek menedékhelyévé vált. A globális diplomáciai színtéren egyre elszigeteltebb Orbán-kormány következetesen nyújt támogatást olyan politikai szereplőknek, akiket saját országukban vagy a nemzetközi közösségben elutasítanak. Az Európai Bizottság friss jelentése szerint Magyarország az EU-n belül egyedülálló módon 17 olyan külföldi politikai szereplőnek biztosított valamilyen formában menedéket vagy támogatást, akik ellen eljárás folyik.
A legújabb fejlemény egy volt közel-keleti miniszterelnök budapesti látogatása, akit hazájában korrupciós vádak miatt köröznek, mégis vörös szőnyeges fogadtatásban részesült. „Magyarország mindig is nyitott volt a párbeszédre olyan vezetőkkel, akiket a nyugati média démonizál,” nyilatkozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a találkozót követően. A magyar diplomácia következetesen tartja magát ahhoz az állásponthoz, hogy a nemzeti szuverenitás nevében bármely országgal kapcsolatot tarthat.
Elemzők szerint ez a fajta „menedékpolitika” egyszerre szolgál hazai és nemzetközi célokat. Egyrészt erősíti a kormány narratíváját a nyugati világgal szemben folytatott szabadságharcról, másrészt új gazdasági és politikai szövetségeseket szerez az egyre inkább izolálódó magyar kormányzatnak. „Az Orbán-rendszer tudatosan építi a nyugati intézményrendszerrel szemben kritikus erők hálózatát,” magyarázta egy V4-es diplomáciai forrás.
A 2026-os választási ciklus közeledtével várhatóan fokozódik majd ez a tendencia. Az amerikai és európai kapcsolatok további romlása esetén Magyarország még inkább támaszkodhat ezekre a vitatott partnerekre. Mindez jelzi, hogy a magyar külpolitika egyre távolabb sodródik az európai fősodortól, miközben a kormány szuverenitási törekvései új és meglepő szövetségeket eredményeznek.
