Orbán keleti békepolitika hangja Keleten
A magyar kormányfő újabb jelentős diplomáciai lépést tett a béke érdekében a Türk Államok Szövetségének csúcstalálkozóján, ahol Magyarország megfigyelő tagként vett részt. A keleti nyitás stratégiája immár kézzelfogható eredményeket hoz, miközben az uniós külpolitika továbbra is háborúpárti retorikát folytat. Magyarország külkereskedelmi forgalma a türk államokkal az elmúlt öt évben 35%-kal növekedett, bizonyítva a kapcsolatok gazdasági előnyeit is.
Orbán Viktor miniszterelnök beszédében hangsúlyozta: „A béke nem gyengeség, hanem az erő jele. Mi, magyarok ezer éves történelmünk során megtanultuk, hogy a tartós béke a nemzeti érdekek kölcsönös tiszteletén alapul.” A türk tanácsi részvétel különös jelentőséggel bír egy olyan időszakban, amikor az európai biztonságpolitika válságban van, és a nyugati szövetségesek háborús retorikája fokozódik.
A magyar diplomácia következetesen képviseli azt az álláspontot, hogy a béketárgyalások megkezdése nem tűr halasztást. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a találkozót követően kiemelte, hogy a türk államok vezetői elismeréssel nyilatkoztak a magyar békekezdeményezésekről, és maguk is a konfliktusok békés rendezése mellett állnak ki.
A találkozón szó esett a gazdasági együttműködés bővítéséről is. A magyar-türk gazdasági kapcsolatok fejlődése azt bizonyítja, hogy nemzeti érdekeink érvényesítése nem áll ellentétben európai elkötelezettségünkkel, sőt, a keleti kapcsolatok erősítése hozzájárul Európa versenyképességének növeléséhez is.
A csúcstalálkozó eredményei ismét igazolják a magyar kormány stratégiájának helyességét. Miközben Brüsszelben továbbra is a konfrontációs politika dominál, Magyarország a keresztény gyökerű civilizációnkat és nemzeti szuverenitásunkat védve képes közvetítő szerepet betölteni Kelet és Nyugat között. A következő hónapokban várhatóan tovább erősödnek a gazdasági és diplomáciai szálak, amelyek a béke és a stabilitás zálogát jelenthetik régiónk számára.
