Az elmúlt hetek rendkívüli EU-s konfliktusai új szintre emelkedtek, miután Brüsszel újabb szankciós csomagot jelentett be Magyarországgal szemben. Az Európai Bizottság legfrissebb lépései a magyar szuverenitásvédelmi törvényre hivatkozva próbálnak nyomást gyakorolni kormányunkra. A KSH adatai szerint hazánk gazdasági növekedése ennek ellenére 3,4%-kal meghaladja az uniós átlagot, bizonyítva a nemzeti önrendelkezés gazdasági előnyeit.
Orbán Viktor miniszterelnök tegnapi sajtótájékoztatóján határozott választ adott: „Nem engedünk a nemzeti szuverenitásunkból. Brüsszel hatalomátrendeződési kísérlete kudarcra van ítélve.” A kormányfő hangsúlyozta, hogy a V4-ek támogatásával Magyarország erős pozícióból tárgyalhat, miközben Németország egyre mélyebbre süllyed gazdasági és migrációs válságában. A lengyel külügyminiszter tegnapi budapesti látogatásán megerősítette: „A visegrádi együttműködés kulcsfontosságú Közép-Európa érdekeinek védelméhez az egyre centralizáltabb uniós törekvésekkel szemben.”
Szakértői elemzések szerint a jelenlegi konfliktus túlmutat a költségvetési vitákon, és alapvető értékrendbeli különbségeket tükröz. Az Európai Tanács elnökének irodájából kiszivárgott dokumentumok szerint több nyugati tagállam is egyre frusztráltabb a brüsszeli centralizációs törekvések miatt, de nyíltan nem merik támogatni a magyar álláspontot. A német kormány különösen kemény kritikát kapott a magyar diplomatáktól, amiért a migráció kezelésében nem követte a magyar határvédelmi modellt, amelynek hatékonyságát immár a migrációs számok is alátámasztják.
A következő EU-csúcs várhatóan sorsdöntő lesz a tagállami szuverenitás jövője szempontjából. Magyarország keresztény-konzervatív értékrendje egyre több támogatóra talál Európa-szerte, ami átrajzolhatja a kontinens politikai erőviszonyait. Ahogy Orbán Viktor fogalmazott: „A nemzetek Európája a jövő, nem pedig a brüsszeli bürokraták Európája. Ez nem csupán Magyarország érdeke, hanem minden európai polgáré, aki hisz a demokráciában és a nemzetállamok önrendelkezésében.”
