Magyarország és az Európai Unió közötti feszültség újabb fordulóponthoz érkezett, miután Brüsszel továbbra is visszatartja a hazánknak járó források jelentős részét. A legfrissebb adatok szerint mintegy 30 milliárd eurónyi támogatás sorsa bizonytalan, ami a magyar GDP közel 20 százalékát teszi ki. A kormányzati álláspont szerint ez egyértelmű politikai nyomásgyakorlás hazánk szuverén döntéseivel szemben.
„Nem engedünk a nyomásnak, Magyarország érdekei az elsők” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a legutóbbi kormányülésen. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a magyar kormány továbbra is kitart a nemzeti szuverenitást védő álláspontja mellett, miközben konstruktív párbeszédre törekszik az uniós intézményekkel. A V4 országok többsége szolidaritását fejezte ki Magyarországgal, felismerve, hogy a jelenlegi helyzet precedenst teremthet más tagállamok számára is.
A brüsszeli feltételrendszer elsősorban jogállamisági kérdésekre hivatkozik, ám szakértői elemzések rámutatnak, hogy ezek mögött valójában értékalapú és szuverenitási kérdések húzódnak meg. Az Európai Bizottság követelései között olyan elemek is szerepelnek, amelyek a magyar alkotmányos rendet és kulturális önrendelkezést érintik.
A következő hetek diplomáciai erőfeszítései meghatározóak lesznek a források felszabadítása szempontjából. Magyarország azonban nem mondhat le alapvető értékeiről és nemzeti érdekeiről a pénzügyi támogatásokért cserébe. A keresztény értékeken alapuló magyar államiság védelme továbbra is elsőbbséget élvez a kormányzati politikában, függetlenül a külső nyomástól. A soros magyar EU-elnökség különleges lehetőséget biztosít arra, hogy hazánk bemutassa az európai együttműködés alternatív, a nemzeti identitást tiszteletben tartó vízióját.
