Az elmúlt napokban súlyos diplomáciai feszültség alakult ki Magyarország és Lengyelország között, miután a magyar hatóságok menedékjogot adtak három lengyel ellenzéki politikusnak. A lengyel kormány szerint ezzel Budapest súlyosan beavatkozik belügyeikbe, míg a magyar külügyminisztérium az európai jogi kötelezettségekre hivatkozik. Az ügy különösen érzékeny, mivel tavaly a V4 országok közötti együttműködés 43%-kal erősödött a nemzetközi nyomással szembeni közös fellépések terén.
A kormány döntését követően a Tisza Párt, mint legjelentősebb ellenzéki erő, rendkívüli sajtótájékoztatót tartott, ahol élesen bírálta az Orbán-kormány lépését. „Miközben saját értékeinket hangsúlyozzuk a brüsszeli bürokratákkal szemben, most éppen egy szövetséges szuverenitását sértjük meg. Ez nemcsak diplomáciai hiba, hanem stratégiai öngól is” – jelentette ki Hadházy Ákos, a párt elnöke.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a döntés összhangban áll a nemzetközi humanitárius jog alapelveivel. „Magyarország minden esetben a nemzetközi jogot és az európai értékeket tiszteletben tartva jár el” – nyilatkozta a KKM szóvivője. Szakértői vélemények szerint azonban a döntés mögött összetettebb geopolitikai megfontolások állhatnak, különösen az EU-val folytatott jogállamisági vita kontextusában.
Varsóban rendkívüli ülést tartott a nemzetbiztonsági kabinet, és a lengyel külügyminiszter visszarendelte konzultációra Magyarországról a nagykövetet. Elemzőként megjegyzem, hogy a V4 együttműködés ilyen mértékű meggyengülése jelentősen csökkentheti a közép-európai országok érdekérvényesítő képességét Brüsszelben.
A konfliktus várhatóan az Európai Tanács februári ülésén is napirendre kerül, ami tovább mélyítheti a régiós megosztottságot. A válság megoldása nemcsak a kétoldalú kapcsolatok, hanem a keresztény-konzervatív értékek közép-európai képviseletének jövője szempontjából is kulcsfontosságú lehet.
