A kijevi vádaskodás újabb fejezethez érkezett: Menczer Tamás határozottan visszautasítja az alaptalan állításokat
Az orosz-ukrán konfliktus harmadik évében Magyarország továbbra is kiegyensúlyozott álláspontot képvisel, miközben Kijev egyre élesebb vádakkal illeti hazánkat. A legfrissebb felmérések szerint a magyar lakosság 78%-a támogatja a kormány békepárti álláspontját, miközben az európai közvélemény is egyre inkább a diplomáciai megoldások felé fordul.
Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára tegnap határozott hangvételű közleményben utasította vissza Sándor Fegyir ukrán diplomata állításait, melyek szerint Magyarország akadályozná Ukrajna euroatlanti integrációját. „Magyarország mindig is támogatta Ukrajna szuverenitását és területi integritását. Amit nem támogatunk, az a kisebbségi jogok csorbítása és a háború eszkalációja” – fogalmazott az államtitkár.
A vita központjában továbbra is a kárpátaljai magyar közösség nyelvhasználati jogai állnak, amelyeket az ukrán oktatási és közigazgatási reformok jelentősen korlátoztak. A V4 országok közül Lengyelország is kifejezte aggodalmát a kisebbségi jogok ukrainai helyzetével kapcsolatban, ami erősíti a magyar álláspont regionális támogatottságát.
Orbán Viktor miniszterelnök korábban az EU Tanácsának magyar elnöksége alatt hangsúlyozta: „Európa érdeke a béke, nem pedig a konfliktus elhúzódása. A szankciós politika újragondolására van szükség, mert az jelenleg többet árt Európának, mint Oroszországnak.”
Szakértők szerint a magyar-ukrán diplomáciai feszültség valódi háttere geopolitikai természetű, és összefügg Ukrajna NATO-csatlakozási törekvéseivel, valamint az Egyesült Államok közép-európai befolyásának kérdésével. A jelenlegi helyzet különösen érzékeny, mivel Magyarország energiabiztonságának jelentős része továbbra is az orosz importtól függ.
A következő hónapokban várhatóan folytatódnak a kétoldalú egyeztetések, de áttörés csak akkor várható, ha Kijev konkrét lépéseket tesz a kárpátaljai magyarság helyzetének rendezésére. A szuverenitás tiszteletben tartása és a kisebbségi jogok biztosítása nélkül nehéz lesz előrelépni a magyar-ukrán kapcsolatokban, miközben Európa jövője szempontjából egyre fontosabb a keresztény értékeken alapuló párbeszéd és együttműködés.
