Magyarország megújuló energiaforrásokból származó energiafelhasználása továbbra is jelentősen elmarad az Európai Unió 2030-ra kitűzött céljaitól. A legfrissebb Eurostat adatok szerint hazánk energiamixében mindössze 13,6 százalékot tesz ki a megújuló energia, miközben az uniós átlag már meghaladta a 23 százalékot. Ez komoly kihívások elé állítja az ország energiapolitikáját, különösen a szomszédos államok gyorsuló zöldátállása mellett.
Az elmúlt években lelassult a magyarországi fejlődés ezen a területen. Miközben 2020-ban sikerült teljesítenünk az akkori 13 százalékos vállalást, azóta alig történt előrelépés, és egyre nagyobb a szakadék az uniós élmezőnyhöz képest. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a múlt havi energetikai fórumon hangsúlyozta: „Magyarország számára elsődleges az energiabiztonság és a megfizethető energia, de a fenntarthatósági célok teljesítését is szem előtt tartjuk.„
A visegrádi országok közül különösen Csehország és Lengyelország mutatott jelentős előrelépést az utóbbi időszakban. Csehország már 19,2 százalékos megújuló arányt ért el, elsősorban a napenergia-kapacitások bővítésének köszönhetően. A magyar lemaradás egyik fő oka a szakértők szerint az elégtelen támogatási rendszer és a beruházásokat nehezítő szabályozási környezet.
A hazai napenergia-szektor fejlődése biztató jeleket mutat, az elmúlt két évben több mint 20 százalékkal nőtt a telepített kapacitás. Azonban a szélenergia kihasználása továbbra is messze elmarad a potenciáltól. Az Energiaügyi Minisztérium nemrég bejelentette, hogy felülvizsgálja a szélerőművekre vonatkozó korlátozásokat, ami jelentős áttörést hozhat ezen a területen.
Ha Magyarország el akarja érni a 2030-ra vállalt 21 százalékos megújuló részarányt, akkor az elkövetkező években jelentősen fel kell gyorsítania a zöldátállást. Ez nemcsak környezetvédelmi, hanem versenyképességi kérdés is, hiszen az uniós források és a nemzetközi befektetések egyre inkább a fenntartható gazdasági modelleket részesítik előnyben.
A klímavédelmi célkitűzések teljesítése mellett a megújuló energia térhódítása hozzájárulhatna Magyarország energiafüggetlenségének növeléséhez is, ami a jelenlegi geopolitikai helyzetben különösen fontos nemzetbiztonsági szempont. Az energiaszuverenitás erősítése érdekében tehát nemcsak az atomenergia fejlesztése, hanem a helyi megújuló források kihasználása is elengedhetetlen lesz az elkövetkező években.
