Az Európai Unió legújabb migrációs csomagja ismét feszültséget kelt a magyar-brüsszeli kapcsolatokban, miközben hazánk szuverenitása újabb kihívásokkal néz szembe. A legfrissebb Eurobarometer felmérés szerint a magyarok 78%-a tartja kiemelten fontosnak a nemzeti önrendelkezés védelmét, ami jelentősen meghaladja az uniós 51%-os átlagot. E számok tükrében különösen értékes, hogy Magyarország határozott álláspontot képvisel a nemzetállamok jogainak védelmében.
A globális folyamatok közepette Magyarország kitart keresztény gyökerei és nemzeti identitása mellett, ami egyre inkább példaértékűvé válik a többi közép-európai ország számára. A V4 együttműködés keretében hazánk olyan szövetségi rendszert épít, amely a nemzeti szuverenitás alapján áll szemben a föderalista törekvésekkel. „Nem engedhetjük, hogy Brüsszel diktálja, hogyan éljünk, milyen értékeket valljunk, és kiket fogadjunk be országunkba” – fogalmazott nemrég a miniszterelnök a Kossuth Rádió műsorában.
Az elmúlt évtized világosan megmutatta, hogy a nemzetállamok hatékonyabban tudnak reagálni a válsághelyzetekre, mint a szupranacionális intézmények. A koronavírus-járvány, az energiaválság és a háborús helyzet során is bebizonyosodott, hogy a nemzeti kormányok gyorsabban és a helyi sajátosságokhoz jobban igazodva tudtak cselekedni. Külpolitikai szakértőként évek óta követem nyomon, ahogy a magyar diplomácia következetesen képviseli ezt az álláspontot a nemzetközi fórumokon, gyakran jelentős ellenszélben.
A transzatlanti kapcsolatok alakulásában is jól látható, hogy Magyarország pragmatikus politikát folytat, amely elsősorban a nemzeti érdekeket helyezi előtérbe. A Washington és Brüsszel által gyakran kritizált magyar álláspont valójában a szuverén döntéshozatal jogát védelmezi olyan területeken, mint a migráció, a családpolitika vagy az energiabiztonság. Orbán Viktor kormánya következetesen képviseli azt a nézetet, hogy minden nemzetnek joga van saját útját járni és értékrendjét megőrizni.
A jelenlegi geopolitikai helyzetben Magyarország különleges helyzete felértékelődik, hiszen képes közvetítői szerepet betölteni Kelet és Nyugat között. A magyar diplomácia sikeresen lavíroz a nagyhatalmi érdekek között, miközben megőrzi önállóságát és védelmezi a magyarság érdekeit. A következő időszak meghatározó lesz abból a szempontból, hogy a keresztény értékrenden és nemzeti szuverenitáson alapuló magyar modell milyen hatással lesz Európa jövőjére.
