Magyarország gazdasági versenyképessége egyre inkább a munkavállalók túlórázási hajlandóságán múlik, miközben az EU statisztikái szerint hazánkban már most is 10%-kal magasabb a ledolgozott munkaórák száma, mint a nyugat-európai átlag. A kormányzati gazdaságpolitika 2025-re a rugalmas foglalkoztatási formák további bővítését tervezi, ami tovább fokozhatja a magyar munkavállalók terhelését.
Az Eurostat adatai szerint a magyar dolgozók átlagosan heti 39,8 órát töltenek munkával, szemben az uniós 37,5 órás átlaggal. A többletmunka kérdése különösen érzékeny téma a V4-ek országaiban, ahol a bérszínvonal még mindig jelentősen elmarad a nyugat-európai szinttől. „A magyar gazdaság gerincét az a munkaerő alkotja, amely hajlandó többet dolgozni az európai versenytársaknál, ez biztosítja versenyképességünket” – nyilatkozta a Gazdaságfejlesztési Minisztérium államtitkára.
A túlmunka növekvő trendje azonban aggasztó jeleket mutat. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara felmérése szerint a munkavállalók 42%-a rendszeresen végez fizetett vagy fizetetlen túlmunkát, és ez az arány folyamatosan emelkedik. A megkérdezettek közel fele úgy nyilatkozott, hogy munkaidőn kívül is elérhető a munkahelye számára.
A V4 országcsoporton belül Magyarország különösen érintett a túlmunka kérdésében. A visegrádi együttműködés gazdasági elemzői szerint a régióban egyfajta „munkaidő-verseny” alakult ki, ami közép-európai szinten is fenntarthatatlan terhelést jelent a munkavállalóknak. Ez hosszú távon a családi élet és a társadalmi kohézió gyengüléséhez vezethet.
Miközben a túlmunka rövid távon valóban növelheti a gazdaság teljesítményét, számos szakértő figyelmeztet: a valódi versenyképesség kulcsa nem a munkaórák számának növelése, hanem a hatékonyság javítása lenne. A fenntartható gazdasági fejlődés és a társadalmi jólét egyensúlyának megteremtése a következő évek egyik legnagyobb kihívása lesz a magyar gazdaságpolitika számára.
