Aggasztó tendencia bontakozik ki hazánkban a klinikai gyógyszervizsgálatok területén, amely komoly következményekkel járhat Magyarország regionális vezető pozíciójára nézve. Az elmúlt három évben 25 százalékkal csökkent a magyarországi klinikai vizsgálatok száma, miközben a régió több országában növekedés tapasztalható. Ez a visszaesés veszélyezteti azt az előkelő helyet, amelyet Magyarország az európai gyógyszeripari kutatások térképén elfoglalt.
A szakértők szerint a visszaesés több tényezőre vezethető vissza. „A magyar egészségügyi rendszer strukturális problémái, az orvosok túlterheltsége és a bürokratikus akadályok mind hozzájárulnak a vizsgálatok számának csökkenéséhez” – nyilatkozta Dr. Nagy Péter, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének vezetőségi tagja. A helyzetet súlyosbítja, hogy a szomszédos országok – különösen Lengyelország és Csehország – jelentős erőfeszítéseket tesznek a gyógyszervizsgálatok vonzására, egyszerűsített eljárásokkal és célzott támogatásokkal.
A klinikai vizsgálatok csökkenése nemcsak a magyar betegek számára jelent hátrányt, akik így kevésbé férnek hozzá innovatív terápiákhoz, de jelentős gazdasági veszteséget is okoz. A becslések szerint egy klinikai vizsgálat átlagosan 30-50 millió forint bevételt jelent az azt végző egészségügyi intézménynek, emellett magas hozzáadott értékű munkahelyeket teremt és hozzájárul az orvosszakmai tudás fejlődéséhez.
A kormány részéről már megfogalmazódtak tervek a helyzet kezelésére. A Nemzeti Egészségügyi Programban kiemelt szerepet kap a klinikai kutatások támogatása, az adminisztratív terhek csökkentése és a finanszírozási feltételek javítása. Szakértők szerint kulcsfontosságú lenne egy átfogó, nemzeti klinikai kutatási stratégia kidolgozása, amely hosszú távon biztosíthatná Magyarország versenyképességét ezen a területen.
