Magyarország aggasztó helyen a globális elhízottsági rangsorban: sürgős cselekvésre van szükség
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb jelentése szerint Magyarország 2025-re a világ negyedik legelhízottabb nemzetévé vált. Az aggasztó adat szerint a magyar felnőtt lakosság 32,1 százaléka küzd klinikai értelemben vett elhízással, ami jelentősen meghaladja az európai átlagot. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy a túlsúlyosak aránya megközelíti a 65%-ot, ami a teljes lakosság kétharmadát jelenti.
A jelenség hátterében összetett társadalmi és életmódbeli tényezők állnak. A szakértők szerint a mozgásszegény életmód, a feldolgozott élelmiszerek túlzott fogyasztása és a stressz egyaránt hozzájárul a problémához. Dr. Kovács Ágnes belgyógyász-diabetológus szerint „a magyar gasztronómiai hagyományok és a modern étkezési szokások kedvezőtlen kombinációja komoly veszélyt jelent a népegészségügyre. A hagyományosan zsírban gazdag ételek mellett megjelenő cukrozott italok és feldolgozott élelmiszerek kettős terhet jelentenek.”
A Nemzeti Népegészségügyi Központ adatai szerint az elhízáshoz köthető betegségek kezelése évente közel 210 milliárd forint terhet ró az egészségügyi ellátórendszerre. A szív- és érrendszeri betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség és bizonyos daganatos megbetegedések kialakulásának kockázata jelentősen növekszik a túlsúly következtében.
Az Egészségügyért Felelős Államtitkárság közleménye szerint átfogó népegészségügyi programot indítanak az elhízás visszaszorítására. „Célunk, hogy tíz éven belül legalább 10 százalékponttal csökkentsük az elhízottak arányát Magyarországon” – nyilatkozta dr. Nagy Balázs egészségügyi államtitkár. A program része lesz az iskolai étkezés reformja, a testmozgás népszerűsítése és a prevenciós szemlélet erősítése az egészségügyi alapellátásban.
Szakértők szerint a helyzet javításához társadalmi összefogásra van szükség. Az egészséges táplálkozás és rendszeres testmozgás népszerűsítése mellett fontos lenne a megelőzésre helyezni a hangsúlyt már gyermekkorban. A közösségi mozgásprogramok, a táplálkozási ismeretek oktatása és a cukoradó bevezetése mind részei lehetnek a megoldásnak.
Ha Magyarország nem változtat a jelenlegi trendeken, az súlyos demográfiai és gazdasági következményekkel járhat a következő évtizedekben. A várható élettartam csökkenése mellett az egészségügyben dolgozók túlterheltsége és az egészségügyi kiadások növekedése is fenyeget. A szakértők szerint most kell cselekedni, hogy megfordítsuk ezt a veszélyes tendenciát.
