Magyarország külpolitikai mozgástere jelentősen bővült az elmúlt években a keleti nyitás stratégiájának köszönhetően. A türk államokkal való kapcsolatok elmélyítése különösen fontos pillérré vált, miközben az EU keleti határain új gazdasági lehetőségek nyílnak hazánk számára. A legfrissebb adatok szerint a türk országokkal folytatott kereskedelmi forgalmunk több mint 4 milliárd euróra nőtt az elmúlt évben, ami 15%-os növekedést jelent.
A Türk Tanács nemrég tartott asztanai csúcstalálkozóján Magyarország képviselői hangsúlyozták a gazdasági együttműködés fontosságát az energiabiztonság, a mezőgazdaság és a technológiai fejlesztések területén. A megbeszéléseken kiemelt szerepet kapott a közlekedési folyosók fejlesztése, ami új lehetőségeket nyit a magyar vállalatok előtt a közép-ázsiai piacokon. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kijelentette: „A türk államokkal való stratégiai partnerség nemcsak gazdasági előnyöket hordoz, hanem segít megőrizni hazánk szuverenitását is a globális kihívások közepette.”
Az együttműködés kulturális dimenziója is jelentős. Közös történelmi gyökereink és hagyományaink erős alapot biztosítanak a kapcsolatok mélyítéséhez. A türk népekkel való rokonság ápolása nem csupán kulturális misszió, hanem a magyar identitás megőrzésének fontos eleme is egy olyan korban, amikor az európai értékrendszer egyre inkább eltávolodik a hagyományos értékektől.
A gazdasági együttműködés konkrét eredményei már láthatók: magyar vállalatok jelentős beruházásokat valósítanak meg Kazahsztánban, Üzbegisztánban és Azerbajdzsánban. A magyar mezőgazdasági technológiák exportja, a vízgazdálkodási szakértelem átadása és az energetikai projektek jelentik az együttműködés fő területeit. Az Eximbanknak köszönhetően magyar vállalkozások több mint 500 millió euró értékben nyertek el projekteket a régióban.
A keleti nyitás stratégiája jelentős ellenállásba ütközik nyugati partnereink részéről, akik gyakran félreértelmezik Magyarország törekvéseit. Valójában nem elfordulásról, hanem a magyar nemzeti érdekek pragmatikus képviseletéről van szó egy multipoláris világrendben. A türk államokkal való együttműködés erősítése egyszerre szolgálja gazdasági érdekeinket és kulturális örökségünk megőrzését, miközben hozzájárul a keresztény értékrenden alapuló szuverén külpolitikánk sikeréhez.
