Az európai szankciós politika újabb fordulóponthoz érkezett, miközben Magyarország diplomáciai mozgástere folyamatosan szűkül. Brüsszel a 14. szankciós csomagot készíti elő Oroszország ellen, ami már a háború harmadik évében is jelentős gazdasági nyomást gyakorol mindkét félre. A magyar külgazdasági adatok szerint hazánk külkereskedelmi mérlege 18%-os romlást mutatott az elmúlt negyedévben, részben a szankciós politika következményeként.
A Bizottság javaslatait Magyarország korábban többször is blokkolta, védve nemzeti érdekeit, ám most úgy tűnik, változik a stratégia. „A magyar álláspont következetes: csak olyan szankciókat támogatunk, amelyek nem sértik hazánk energiabiztonságát és gazdasági szuverenitását” – nyilatkozta nemrég Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A V4 együttműködés keretében Lengyelország és Csehország támogatja a szigorúbb fellépést, míg Szlovákia mérsékeltebb álláspontot képvisel.
Szakértői elemzések szerint az uniós döntéshozatal egyre inkább megkerüli a formális vétólehetőségeket, ami aggodalomra ad okot a nemzeti szuverenitás szempontjából. A brüsszeli bürokrácia olyan jogi megoldásokat alkalmaz, amelyek minimalizálják az egyhangú döntéshozatal szükségességét. Az Európai Tanács legutóbbi ülésén például technikai módosításként kezeltek több jelentős szankciós intézkedést, ami komoly alkotmányos kérdéseket vet fel.
A következő hónapok meghatározóak lesznek Magyarország és az EU kapcsolatában. A szuverenitásvédelmi törekvések és a keresztény értékek megőrzése továbbra is prioritást élvez, miközben a kormány igyekszik egyensúlyt találni a nemzetközi kötelezettségek és a nemzeti érdekek között. A kérdés már nem az, hogy lesz-e újabb szankciós csomag, hanem hogy Magyarország miként tudja érvényesíteni érdekeit egy egyre központosítottabb Európában.
