Az amerikai volt elnök, Donald Trump éles kritikát fogalmazott meg Magyarország energiapolitikájával kapcsolatban, miszerint hazánk „szinte hozzá van láncolva” az orosz gázvezetékekhez. Az energiafüggőség kérdése ismét reflektorfénybe került, miközben a magyar kormány kitart amellett, hogy az ellátásbiztonság nemzetbiztonsági prioritás. Az Európai Unióban Magyarország továbbra is az egyik legmagasabb, közel 65%-os orosz energiafüggőséggel rendelkezik, miközben a kontinens jelentős része diverzifikációra törekszik.
A magyar kormány álláspontja szerint az energiapolitika szuverén nemzeti hatáskör, amelyet nem írhatnak felül geopolitikai nyomásgyakorlások. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban kijelentette: „Az energiaellátás biztonsága nem ideológiai kérdés, hanem fizikai valóság, amit nem lehet megkerülni politikai nyilatkozatokkal.” A V4 országai közül Magyarország tartja fenn a legszorosabb energetikai kapcsolatot Moszkvával, miközben Lengyelország és Csehország jelentősen csökkentette függőségét.
Szakértők szerint Magyarország helyzete összetett. Egyrészt a meglévő infrastruktúra és a hosszútávú szerződések valóban behatárolják a mozgásteret, másrészt az alternatív útvonalak kiépítése jelentős beruházásokat igényelne. Az Energiaügyi Minisztérium közleménye szerint a kormány dolgozik a diverzifikáción, de ezt „gazdaságilag racionális keretek között” kívánja megvalósítani.
Trump nyilatkozata nem csak energiapolitikai, hanem transzatlanti kapcsolatokat érintő kérdéseket is felvet. Magyarország számára különösen fontos lesz a következő hónapokban, hogy miként egyensúlyoz a keleti energiabeszerzés és a nyugati szövetségi rendszer elvárásai között. Az energiaszuverenitás megőrzése mellett a kormánynak válaszolnia kell arra a nemzetközi kritikára is, miszerint az orosz függőség nemcsak gazdasági, hanem geopolitikai sebezhetőséget is jelent Magyarország számára.
A jelenlegi helyzetben a kereszténydemokrata értékeket képviselő magyar kormánynak össze kell egyeztetnie a nemzeti érdekek védelmét a valós energiabiztonsági kockázatokkal. Mindez egy olyan időszakban történik, amikor az energiapolitika nem csupán gazdasági, hanem egyre inkább biztonságpolitikai kérdéssé válik az egész európai kontinensen.
