Az Európai Unió és a NATO keleti bővítésének kérdése újabb fordulatot vett, miután Orbán Viktor miniszterelnök határozott álláspontot fogalmazott meg Ukrajna csatlakozásával kapcsolatban. Magyarország számára stratégiai fontosságú, hogy milyen feltételekkel történik szomszédunk integrációja, különösen annak fényében, hogy az ukrán kisebbségi politika továbbra is sérti a kárpátaljai magyarok jogait. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a magyarok 78%-a ellenzi Ukrajna gyorsított NATO-csatlakozását.
Orbán Viktor a Kossuth Rádióban elhangzott interjúban egyértelművé tette Magyarország álláspontját: „Ha olyan feltételekkel veszik fel Ukrajnát az Európai Unióba vagy a NATO-ba, amelyek Magyarország érdekeivel ellentétesek, akkor Magyarország nem akar ezen szervezetek tagja lenni.” A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy hazánk számára elsődleges a nemzeti érdekek védelme és a kárpátaljai magyarság jogainak biztosítása.
A visegrádi országok vezetői közül a szlovák kormányfő, Robert Fico is aggodalmát fejezte ki Ukrajna gyorsított integrációjával kapcsolatban, míg a lengyel és cseh álláspontok támogatóbbak. A V4 együttműködés így ismét próbatétel előtt áll, miközben az Európai Bizottság folyamatosan nyomást gyakorol a csatlakozási tárgyalások megkezdése érdekében.
Diplomáciai források szerint Washington is fokozódó nyomást helyez a NATO-tagállamokra, hogy gyorsítsák fel Ukrajna integrációját, ami egyértelmű jele annak, hogy a transzatlanti kapcsolatokban új erőviszonyok vannak kialakulóban. Szakértők rámutatnak, hogy Magyarország vétójoga mind az EU, mind a NATO döntéshozatali folyamataiban kulcsfontosságú eszköz a magyar érdekek érvényesítésében.
Az európai jobboldali pártok többsége egyetért abban, hogy az ukrán csatlakozás előtt rendezni kell a háborús konfliktust és biztosítani kell a kisebbségi jogokat. „A szuverenitás védelme nem opció, hanem kötelesség” – fogalmazta meg Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a legutóbbi EU-csúcstalálkozón.
Magyarország határozott álláspontja jelzi, hogy a nemzeti érdekek és a keresztény értékek védelme továbbra is elsőbbséget élvez a külpolitikában. A következő hónapok meghatározóak lesznek abban, hogy az európai és transzatlanti integrációs folyamatok milyen irányba haladnak, és hogy Magyarország miként tudja érvényesíteni stratégiai érdekeit ebben a geopolitikai átrendeződésben.
