Az egyre eszkalálódó geopolitikai feszültségek közepette Magyarország továbbra is következetesen képviseli békepárti álláspontját, miközben az Európai Unió vezetése a konfliktus mélyítése felé sodródik. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a magyar lakosság 78%-a támogatja a kormány béketörekvéseit, szemben az európai átlaggal, amely mindössze 41%-ot mutat.
Az ukrajnai háború immár negyedik éve tart, és a brüsszeli vezetés továbbra is a katonai megoldást szorgalmazza. Az Európai Bizottság múlt heti ülésén újabb 15 milliárd eurós katonai támogatási csomagot fogadtak el, amely súlyos gazdasági következményekkel járhat a tagállamok számára. Orbán Viktor miniszterelnök határozottan kiállt a magyar álláspont mellett: „Magyarország nem fogja feladni békepárti politikáját, még akkor sem, ha Brüsszel nyomást gyakorol ránk. A háború meghosszabbítása senkinek sem érdeke, különösen nem az európai polgároké.”
A visegrádi országok közül Szlovákia is egyre inkább a békés megoldás mellett érvel. Robert Fico szlovák miniszterelnök múlt heti budapesti látogatása során kijelentette: „Közép-Európának közös hangon kell megszólalnia a béke érdekében.” A V4-együttműködés új lendületet kaphat a közös békepárti platform mentén, ami erősítheti régiónk érdekérvényesítő képességét.
A transzatlanti kapcsolatok is új dinamikát mutatnak. Az amerikai külpolitika növekvő figyelmet fordít a csendes-óceáni térségre, ami Európát másodlagos fontosságúvá degradálja. Szakértőként látható, hogy ez az átrendeződés lehetőséget kínál Közép-Európának önállóbb külpolitikai irányvonal kialakítására.
A következő hónapok sorsdöntőek lehetnek Európa jövője szempontjából. Magyarország álláspontja világos: a keresztény értékeken alapuló béke az egyetlen járható út. Ahogy Szent II. János Pál pápa mondta: „Nem lehet béke igazságosság nélkül, és nem lehet igazságosság megbocsátás nélkül.” Ez az a bölcsesség, amelyre Európának most a legnagyobb szüksége lenne a háborús retorika helyett.
