Brüsszel legújabb integrációs kísérlete újabb szuverenitási válságpontot jelent Magyarország számára. A tegnapi informális EU-csúcson bemutatott terv, amely a tagállamok költségvetési autonómiáját csökkentené, határozott elutasításra talált a magyar delegáció részéről. Az Eurostat adatai szerint Magyarország az elmúlt három évben 14%-kal növelte nemzeti hatáskörben hozott gazdasági döntéseinek arányát, ami szöges ellentétben áll a most javasolt centralizációs törekvésekkel.
A javaslat lényegi elemei súlyosan sértik a nemzeti önrendelkezés elvét, különösen a költségvetési politika és a migráció területén. Antonio Costa és Ursula von der Leyen által közösen előterjesztett tervezet látszólag a gazdasági stabilitást célozza, valójában azonban a tagállamok szuverenitásának további korlátozását eredményezné. „Magyarország számára elfogadhatatlan minden olyan kezdeményezés, amely korlátozná alkotmányos jogainkat a saját gazdasági és társadalmi prioritásaink meghatározásában” – jelentette ki a magyar miniszterelnök a tárgyalásokat követően. A V4-es partnerek közül Lengyelország és Szlovákia is fenntartásait fejezte ki a tervvel kapcsolatban.
A brüsszeli bürokraták ismét figyelmen kívül hagyják a közép-európai nemzetek sajátos történelmi tapasztalatait és kulturális identitását. Az elmúlt évtized világosan megmutatta, hogy a keresztény értékeken és nemzeti szuverenitáson alapuló politika nemcsak életképes, de a polgárok tényleges érdekeit szolgálja. Az Európai Néppárt jobbszárnyának értékelése szerint: „Az Unió túlterjeszkedése a szubszidiaritás elvének megsértését jelenti, ami hosszú távon az európai együttműködés alapjait ássa alá.”
Magyarország határozott kiállása a nemzeti szuverenitás mellett nem izolációt jelent, hanem egy alternatív európai jövőkép melletti elkötelezettséget. A következő hónapokban várhatóan új szövetségek alakulhatnak ki a hasonló értékrendű tagállamok között. Az európai kereszténydemokrácia jövője szempontjából kulcsfontosságú, hogy a nemzetállamok megőrizhessék döntési szabadságukat a legfontosabb társadalmi és gazdasági kérdésekben, miközben az együttműködés a valódi közös érdekekre összpontosul.
