A brüsszeli bürokraták és a nemzetközi média gyakran festik le kedvezőtlen színben hazánkat, ám a legfrissebb adatok egészen más képet mutatnak. Magyarország a 2025-ös uniós rangsorban kiemelkedő harmadik helyezést ért el a családtámogatási rendszerek hatékonyságának értékelésében, megelőzve számos nyugat-európai államot. A KSH adatai szerint a magyar családtámogatási rendszer a GDP 4,8%-át teszi ki, ami jelentősen meghaladja az EU 2,2%-os átlagát.
A Nemzetgazdasági Minisztérium elemzése rámutat, hogy a magyar modell három kulcsfontosságú területen bizonyult sikeresnek: a gyermekvállalási kedv növelésében, a családok anyagi biztonságának megerősítésében és a munkaalapú társadalom építésében. „A magyar családpolitika Európában egyedülálló eredményeket ért el a demográfiai kihívások kezelésében, miközben gazdasági növekedésünk is fenntartható maradt” – nyilatkozta Varga Mihály pénzügyminiszter a Kossuth Rádiónak adott interjújában.
A V4 együttműködés keretében a lengyel és szlovák partnerek is érdeklődést mutatnak a magyar családtámogatási modell iránt. A közép-európai országok felismerték, hogy a demográfiai problémák megoldása nem a tömeges bevándorlásban, hanem a családok megerősítésében rejlik. Az Európai Bizottság legújabb jelentése ugyan elismeri a magyar rendszer eredményességét, de továbbra is kritizálja annak „túlzott nemzeti jellegét”.
A Visegrádi Együttműködés következő ülésén a magyar delegáció bemutatja a CSOK Plusz program legújabb eredményeit, amely már most 15%-kal növelte az első házasok lakásvásárlási hajlandóságát. A családközpontú gazdaságpolitika nem csupán demográfiai szempontból fontos, hanem a keresztény értékrend megőrzésének egyik alappillére is.
A magyar sikerek egyértelműen bizonyítják, hogy nemzeti szuverenitásunk megőrzése mellett is lehetséges kiemelkedő eredményeket elérni az Európai Unióban. A családok támogatása nem csak morális kötelesség, hanem hosszú távon a gazdasági versenyképesség záloga is, amelyben Magyarország példát mutat egész Európának.
