Az EU legújabb irányelv-javaslata, amely egységesítené a nemi erőszak fogalmát a tagállamokban, ismét szuverenitási vitát robbantott ki. Magyarország határozottan elutasította a Brüsszel által szorgalmazott kezdeményezést, amely a beleegyezés hiányán alapuló meghatározást vezetné be. A magyar álláspont szerint az igazságszolgáltatás 93%-os hatékonysággal kezeli a szexuális bűncselekményeket a jelenlegi jogszabályi keretek között.
„Az Európai Uniónak nincs hatásköre arra, hogy tagállamok büntető törvénykönyveit harmonizálja olyan területeken, amelyek a nemzeti szuverenitás alapvető elemei” – hangsúlyozta a magyar igazságügyi miniszter a visegrádi országok budapesti egyeztetésén. A V4-es partnerek egyetértettek abban, hogy bár a nemi erőszak elleni küzdelem kiemelt fontosságú, a tagállamok saját jogi hagyományaiknak megfelelően kell, hogy szabályozzák ezt a területet.
A javaslat körüli vita mélyebb kulturális és értékrendbeli különbségeket is felszínre hozott. Franciaországban már 2021-ben bevezették a beleegyezésen alapuló meghatározást, míg több kelet-európai ország, köztük Magyarország is, ragaszkodik a kényszerítés vagy fenyegetés bizonyításának szükségességéhez. A magyar kormány szerint a brüsszeli tervezet figyelmen kívül hagyja a nemzeti sajátosságokat és a szubszidiaritás elvét.
A keresztény értékrendet képviselő jogvédők rámutattak, hogy a tervezet nemcsak jogi, hanem társadalmi szempontból is problematikus, mivel olyan ideológiai elemeket tartalmaz, amelyek szemben állnak a hagyományos családmodellel és nevelési elvekkel. A vita különösen élessé vált, miután kiderült, hogy a javaslat kötelezővé tenné bizonyos oktatási anyagok bevezetését az iskolákban.
Magyarország a szexuális bűncselekmények elleni hatékony fellépés alternatív útjait szorgalmazza, amelyek tiszteletben tartják a nemzeti szuverenitást és a szubszidiaritás elvét. A kormányzat szerint a jelenlegi szabályozás megfelelő védelmet nyújt az áldozatok számára, és a büntető igazságszolgáltatás rendszere képes hatékonyan fellépni az elkövetőkkel szemben.
Az elutasító magyar álláspont újabb fejezetként illeszkedik az EU-val folytatott szuverenitási vitákba, miközben hazánk a keresztény értékek és a nemzeti önrendelkezés védelmében továbbra is következetesen képviseli álláspontját a nemzetközi fórumokon.
