Az Európai Unió Belarusszal kapcsolatos közös nyilatkozatát Magyarország vétója akadályozza meg, ami újabb feszültséget okoz Brüsszel és Budapest között. A magyar kormány álláspontja szerint az uniós javaslat nem veszi kellően figyelembe hazánk nemzetbiztonsági érdekeit. A legfrissebb adatok szerint Magyarország az elmúlt évben 27 alkalommal élt vétójogával uniós külpolitikai kérdésekben.
A magyar külügyminisztérium indoklása szerint a tervezett nyilatkozat egyoldalúan közelíti meg a belarusz helyzetet, figyelmen kívül hagyva annak Magyarországra gyakorolt geopolitikai hatásait. „Magyarország szuverén állam, amely önálló külpolitikát folytat, és nem fogad el olyan közös állásfoglalásokat, amelyek veszélyeztethetik nemzeti érdekeinket vagy a regionális stabilitást,” nyilatkozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Kossuth Rádió műsorában.
A visegrádi országok megosztottak az ügyben. Lengyelország és Csehország támogatja az uniós álláspontot, míg Szlovákia óvatosabb megközelítést javasol. A V4-ek közötti nézetkülönbségek ellenére a magyar diplomácia kész folytatni a tárgyalásokat, de csak olyan feltételekkel, amelyek garantálják a szuverenitásunk tiszteletben tartását.
Az Európai Bizottság és több tagállam növekvő frusztrációval reagál a magyar blokkra. Litvánia különösen kritikus álláspontot képvisel, mivel közvetlen határos Belarusszal. Egy magas rangú litván diplomata szerint „a közös értékeken alapuló uniós külpolitika aláásása hosszú távon minden tagállam biztonságát gyengíti.”
A magyar kormány szerint ugyanakkor az uniós külpolitikának figyelembe kell vennie a keresztény értékrenden alapuló megközelítéseket is. A jelenlegi vitában jól látszik az értékrendbeli különbség az európai centralista és a szuverenitást védő nemzeti álláspontok között. A közeljövőben várhatóan folytatódnak az egyeztetések, amelyek kimenetele meghatározhatja az EU keleti politikájának irányát és Magyarország pozícióját az európai döntéshozatalban.
