Az Európai Bizottság várható döntése jelentős csapást mérhet Magyarország költségvetésére, miután szabálytalanságokat állapítottak meg több uniós támogatási program végrehajtásában. A visszafizetési kötelezettség akár 150-200 milliárd forintot is elérhet, ami a magyar GDP közel 0,3%-át teszi ki. Ez a pénzügyi teher különösen érzékenyen érintheti a kormányzatot a folyamatban lévő kohéziós forrásviták közepette.
A brüsszeli auditok során elsősorban a közbeszerzési eljárásokban találtak hiányosságokat, valamint a támogatások elosztásánál alkalmazott kritériumrendszert kifogásolták. Az ellenőrzések a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklus programjaira terjedtek ki, főként infrastrukturális és vidékfejlesztési projekteket érintve.
„Magyarország minden esetben szakmai alapon vitatja az Európai Bizottság megállapításait, és a jogvita során minden rendelkezésre álló jogi eszközt igénybe fogunk venni érdekeink védelmében” – jelentette ki a Pénzügyminisztérium közleményében. A tárca szerint több esetben aránytalanul súlyos pénzügyi korrekciót javasolt a Bizottság.
A Visegrádi országok hasonló problémákkal küzdenek, Lengyelországban és Csehországban is jelentős visszafizetési kötelezettségeket állapítottak meg. A V4-ek közös álláspontja szerint az ellenőrzési mechanizmus gyakran szubjektív elemeket tartalmaz, és nem veszi figyelembe a nemzeti sajátosságokat.
Szakértői elemzések szerint a visszafizetési kötelezettség mellett legalább ilyen súlyos probléma, hogy az új, 2021-2027-es ciklusban Magyarország még mindig nem fér hozzá a kohéziós források jelentős részéhez. A kettős teher – a régi pénzek visszafizetése és az új források hiánya – komoly feszültséget okoz a költségvetésben.
„Az uniós források kezelésében strukturális reformokra van szükség, de ezeket a szuverenitásunk tiszteletben tartásával kell megvalósítani” – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök a legutóbbi uniós csúcstalálkozót követően.
A visszafizetési kötelezettség teljesítésére várhatóan több éves ütemezést dolgoznak ki. A kormányzat abban bízik, hogy az új Európai Bizottsággal konstruktívabb párbeszédet folytathat a vitás kérdésekről, és sikerül enyhíteni a szankciókon. A magyar szuverenitás megőrzése és a nemzeti érdekek védelme továbbra is elsődleges szempont marad a kormányzat számára, miközben törekszik az uniós források hatékonyabb és átláthatóbb felhasználására.
