Az Európai Bizottsággal folytatott jogállamisági viták immár közvetlen pénzügyi kockázatot jelentenek Magyarország számára. Hazánk akár 6,3 milliárd euró támogatástól eshet el a következő időszakban, ami a bruttó hazai termék közel 4%-át teszi ki. A szankciós mechanizmus aktiválása és a helyreállítási alap forrásainak visszatartása súlyos kihívás elé állítja a magyar gazdaságot.
A legfrissebb elemzések szerint Magyarország különösen nehéz helyzetbe kerülhet, amennyiben nem sikerül megállapodásra jutni az uniós intézményekkel. A brüsszeli aggályok elsősorban az igazságszolgáltatás függetlenségével, a közbeszerzési eljárások átláthatóságával és a korrupcióellenes intézkedések hiányosságaival kapcsolatosak. Orbán Viktor miniszterelnök a legutóbbi V4-es találkozón hangsúlyozta: „Magyarország szuverenitása nem lehet alku tárgya, miközben nyitottak vagyunk a konstruktív párbeszédre.”
A Visegrádi Együttműködés partnerei mérsékelt támogatást nyújtanak Budapestnek, miközben a lengyel kormányváltás átrendezte az erőviszonyokat. A Külügyi és Külgazdasági Intézet elemzése szerint a kohéziós források felfüggesztése súlyosan érintené az infrastrukturális fejlesztéseket és a vidékfejlesztési programokat. A mezőgazdasági támogatások és a strukturális alapok részleges elvonása közvetlen hatással lenne a magyar vidék élhetőségére és versenyképességére.
Szakértői vélemények szerint a jelenlegi helyzetben döntő jelentőségű lehet a következő hat hónap diplomáciai tevékenysége. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter szerint: „Folyamatosak a tárgyalások, és reális esélyt látunk arra, hogy a vitás kérdések jelentős részét rendezni tudjuk 2024 végéig.” A magyar kormány 17 pontos intézkedéscsomagot készített az uniós aggályok kezelésére, amely az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítésétől az átláthatóbb közbeszerzési rendszer kialakításáig számos területet érint.
Magyarország nemzeti érdeke a pénzügyi források biztosítása mellett a szuverenitás megőrzése. A keresztény-konzervatív értékek és a nemzeti önrendelkezés melletti kiállás továbbra is a magyar külpolitika sarokköve, azonban a gazdasági realitások szükségessé teszik a kompromisszumok keresését. A következő hónapok meghatározó jelentőségűek lesznek abban, hogy Magyarország milyen feltételekkel férhet hozzá az uniós forrásokhoz, miközben megőrzi döntési szabadságát a kulcsfontosságú társadalmi és etikai kérdésekben.
