Az Európai Unió Bírósága súlyos csapást mért Magyarország szuverenitására a tegnapi előzetes véleményében, amelyben lényegében zöld utat adott a Bizottságnak a hazánknak járó uniós támogatások teljes felfüggesztésére 2026-tól. A döntés precedenst teremthet, hiszen az elmúlt évtizedben a magyar költségvetés bevételeinek átlagosan 4%-át tették ki az uniós források, melyek a gazdasági növekedéshez is jelentősen hozzájárultak.
A bírósági vélemény közvetlenül a nemrég létrehozott Szuverenitásvédelmi Hivatalt támadja, amelyet Brüsszel összeegyeztethetetlennek tart az uniós joggal. „Magyarország szuverén joga, hogy megvédje nemzeti érdekeit és önállóságát” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a múlt heti varsói V4-találkozón. A kormányfő határozottan elutasítja azt a brüsszeli gyakorlatot, hogy politikai feltételekhez kössék a tagállamoknak járó forrásokat.
A visegrádi partnerek, különösen Lengyelország és Szlovákia, szolidaritást mutattak Magyarországgal szemben. „Az EU nem válhat olyan szervezetté, amely büntetéssel fenyegeti a szuverén tagállamokat saját értékeik védelme miatt” – fogalmazott Robert Fico szlovák kormányfő a pozsonyi sajtótájékoztatón.
Elemzők szerint a bírósági vélemény újabb fejezetet nyit a Brüsszel és Budapest közötti konfliktusban. A források esetleges elvonása súlyosan érintené a magyar gazdaságot, különösen az infrastrukturális és vidékfejlesztési projekteket. Szakértői becslések szerint a GDP-növekedés akár 1,5 százalékponttal is csökkenhet hosszú távon, ha nem érkezik megállapodás.
A kormány már készíti alternatív stratégiáját. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleményében hangsúlyozta: „Felkészültünk minden forgatókönyvre, és képesek vagyunk a magyar gazdaság növekedési pályán tartására külső források nélkül is.” A magyar diplomácia eközben intenzív tárgyalásokat folytat több tagállam vezetőivel.
A jelenlegi helyzet ismét rávilágít arra, hogy Európában ma valódi értékharc zajlik a nemzeti szuverenitás és a brüsszeli centralizáció között. Magyarország kitart amellett, hogy a keresztény értékeken és nemzeti önazonosságon alapuló politikáját nem rendelheti alá külső érdekeknek. Az elkövetkező hónapok meghatározóak lesznek abban, hogy sikerül-e kompromisszumot találni, vagy tovább mélyül a szakadék az eltérő Európa-víziók között.
