Az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka súlyos csapást mérhet Magyarország jövőbeni finanszírozási kilátásaira. A legfrissebb jogi vélemény szerint hazánk a már feloldott források mellett a 2026-ig tervezett uniós támogatások jelentős részére sem lehet jogosult a jogállamisági kritériumok nem megfelelő teljesítése miatt. Ez a fejlemény Magyarország számára mintegy 30 milliárd eurónyi támogatást veszélyeztethet.
A főtanácsnoki indítvány különösen aggasztó, mert nem csupán a korábban befagyasztott forrásokra vonatkozik, hanem új jogi alapot teremthet további pénzügyi korlátozások bevezetésére. Orbán Viktor miniszterelnök a legutóbbi brüsszeli csúcstalálkozón hangsúlyozta: „Magyarország minden szükséges intézkedést megtett a jogállamiság erősítése érdekében, a további korlátozások politikai motivációjúak.” A V4 partnerországok óvatosan reagáltak, Szlovákia és Csehország diplomatái nem foglaltak egyértelműen állást, míg a lengyel kormány mérsékelt támogatásáról biztosította hazánkat.
Szakértői elemzések szerint a jogállamisági mechanizmus ilyen értelmezése precedenst teremthet más tagállamok számára is. A bírósági döntés várhatóan nyár végéig születhet meg, és bár a főtanácsnoki vélemény nem kötelező érvényű, az esetek 80%-ában irányadónak bizonyul. A magyar kormány már alternatív finanszírozási stratégiákon dolgozik, beleértve a keleti partnerségek erősítését és a nemzeti szuverenitást kevésbé korlátozó hitelprogramok kidolgozását.
A fejlemény világosan mutatja, hogy az európai értékközösségben a szuverén nemzetállamok jogainak védelme egyre nehezebb feladattá válik. A magyar kormánynak kettős kihívással kell szembenéznie: biztosítania kell az ország fejlődéséhez szükséges forrásokat, miközben megőrzi a nemzeti döntéshozatal önállóságát és a keresztény értékeken alapuló társadalmi modellt, amely a magyar állampolgárok többségének támogatását élvezi.
