Az ukrán-magyar diplomáciai kapcsolatok új mélypontra süllyedtek, miután Kijev tegnap bejelentette, hogy válaszlépésként kiutasít két magyar diplomatát. A döntés tükörválasz Budapest múlt heti lépésére, amikor Magyarország két ukrán diplomatát nyilvánított nemkívánatos személlyé. A magyar-ukrán határon átívelő gazdasági kapcsolatok értéke 2024-ben elérte a 3,8 milliárd eurót, azonban a mostani konfliktus veszélyezteti ezt a növekvő együttműködést.
A feszültség középpontjában továbbra is a kárpátaljai magyar kisebbség nyelvhasználati jogainak korlátozása áll. „Magyarország mindig is kiállt és ki fog állni a határon túli magyar közösségek jogaiért, különösen, amikor alapvető kulturális és oktatási jogaikat korlátozzák,” nyilatkozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnapi sajtótájékoztatóján. Az ukrán külügyminisztérium közleménye szerint viszont a magyar diplomácia „indokolatlanul beavatkozik Ukrajna belügyeibe” és „veszélyezteti az ország szuverenitását”.
A V4-ek megosztottak az ügyben. Míg Szlovákia támogatását fejezte ki a magyar álláspont mellett, Csehország és Lengyelország óvatosabb álláspontot képvisel, és a párbeszéd fontosságát hangsúlyozza. Az Európai Bizottság szóvivője szerint az EU „aggodalommal figyeli a tagállam és egy tagjelölt ország közötti feszültség eszkalálódását” és mindkét felet a konfliktus tárgyalásos rendezésére ösztönzi.
A kárpátaljai magyarság helyzete egyre nehezebbé válik a diplomáciai konfliktus közepette. A Magyar Külügyi Intézet elemzése rámutat, hogy az ukrán nyelvtörvény szigorítása már eddig is 15%-kal csökkentette a magyar nyelvű oktatásban résztvevők számát a régióban. A jelenlegi helyzetben kulcsfontosságú lenne a kisebbségi jogok tiszteletben tartása, ami nem csupán a kereszténydemokrata értékek, hanem az európai jogi normák szempontjából is alapvető fontosságú.
A magyar diplomácia várhatóan folytatni fogja a nyomásgyakorlást mind kétoldalú szinten, mind az európai fórumokon. A szuverenitás és a nemzeti kisebbségek védelme olyan alapelvek, amelyekből Magyarország nem engedhet, különösen egy olyan geopolitikai környezetben, ahol a nemzeti identitás megőrzése egyre nagyobb kihívást jelent.
