Magyarország turizmusa 2023-ban minden korábbi rekordot megdöntött 42 millió vendégéjszakával, ami jelentős gazdasági sikert jelent, ugyanakkor komoly kapacitásproblémákat is felszínre hozott. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás már most a GDP több mint 10 százalékát adja, miközben a szakértők figyelmeztetnek: a meglévő infrastruktúra további jelentős növekedést már nem tesz lehetővé.
Az ágazat kapacitáshiánya több szinten is megmutatkozik. Budapest szállodái a főszezonban 80-90 százalékos kihasználtsággal működnek, a vidéki wellness-központokban pedig már most is hónapokkal előre kell foglalni. „A jelenlegi infrastruktúránk mellett a turizmus mennyiségi növekedésének határához érkeztünk” – nyilatkozta Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke.
A humánerőforrás-kihívások talán még súlyosabbak. Az ágazatban dolgozók létszáma stagnál, miközben jelentős a fluktuáció és a képzett munkaerő külföldre vándorlása. A Magyar Turisztikai Ügynökség adatai szerint a szektorban dolgozók átlagéletkora folyamatosan emelkedik, ami hosszú távon fenntarthatatlan helyzetet teremt.
A szakemberhiány nem csak a vendéglátásban, hanem a turisztikai attrakciók üzemeltetésében is gondot okoz. Múzeumok, fürdők, kulturális létesítmények egyre többször kényszerülnek rövidített nyitvatartásra vagy bizonyos szolgáltatások ideiglenes szüneteltetésére. A nyelveket beszélő, szakképzett idegenvezetők hiánya különösen a főszezonban okoz problémát.
Az infrastrukturális korlátok között jelentős a közlekedési rendszer terheltsége is. A Budapest Airport kapacitása határaihoz közeledik, a balatoni vasútvonalak és közutak pedig csúcsidőszakban gyakran túlterheltek. A szakértők szerint ezeken a területeken sürgős fejlesztésekre lenne szükség a minőségi turizmus fenntartásához.
A kormányzat és a szakmai szervezetek a mennyiségi növekedés helyett a minőségi turizmus és a magasabb fajlagos költés felé próbálják terelni az ágazatot. A Magyar Turisztikai Ügynökség 2025-ig szóló stratégiája már nem a turisták számának növelését, hanem a tartózkodási idő és a költési hajlandóság emelését célozza.
A fenntartható turizmus irányába történő elmozdulást jelzik az olyan kezdeményezések is, mint a túlturizmus kezelésére szolgáló látogatómenedzsment-rendszerek bevezetése népszerű helyszíneken, vagy az elő- és utószezon programkínálatának bővítése. A szakértők szerint ezek a lépések elengedhetetlenek ahhoz, hogy Magyarország megőrizze versenyképességét a nemzetközi turisztikai piacon.
