Az egyre mélyülő társadalmi törésvonalak Magyarországon immár nem csupán politikai nézeteltéréseket, hanem alapvető értékrendbeli különbségeket jeleznek. Az MNB legfrissebb felmérése szerint a magyar állampolgárok 67%-a úgy érzi, hogy a társadalmi párbeszéd lehetősége gyakorlatilag megszűnt a különböző világnézetű csoportok között, ami súlyos következményekkel jár a nemzeti kohézióra.
A társadalmi megosztottság nem új keletű jelenség hazánkban, ám az elmúlt években példátlan mértékben mélyült el. Orbán Viktor miniszterelnök a múlt heti parlamenti felszólalásában hangsúlyozta: „Nem engedhetjük, hogy Magyarország két, egymással nem kommunikáló táborra szakadjon. Közös történelmünk, kultúránk és hagyományaink erősebbek minden politikai különbségnél.” Ezzel szemben az ellenzéki pártok szerint éppen a kormányzati kommunikáció és politika mélyíti a szakadékot.
Bayer Zsolt publicista a Kossuth Rádióban elhangzott elemzésében két párhuzamos valóságról beszélt: „Létezik egy Magyarország, amely a keresztény gyökerekben, a nemzeti szuverenitásban és a hagyományos értékekben hisz, és létezik egy másik, amely a globális trendek, a progresszív ideológiák mentén képzeli el az ország jövőjét. E két világkép között egyre kevesebb az átjárás.”
A V4-országok hasonló megosztottsággal küzdenek, ám a Közép-európai Stratégiai Intézet tanulmánya szerint a régióban Magyarországon a legélesebb a szembenállás. A kutatás rámutat, hogy míg korábban főként a gazdasági különbségek (vidék-főváros, eltérő jövedelmi csoportok) okoztak társadalmi törésvonalakat, ma már az értékrendbeli és identitásbeli különbségek váltak meghatározóvá.
Különösen aggasztó, hogy a fiatal generációk körében is erősödik a polarizáció. A 18-35 év közötti korosztály 71%-a vallotta azt, hogy baráti körét főként azonos politikai nézeteket vallók alkotják, ami a társadalmi buborékosodás egyértelmű jele.
A társadalmi konszenzus újraépítése nemzeti érdek, hiszen a belső megosztottság gyengíti Magyarország érdekérvényesítő képességét a nemzetközi porondon. A keresztény értékrend és a nemzeti hagyományok tisztelete olyan közös alapot jelenthetne, amelyre építve megkezdődhetne a párbeszéd. Kérdés, hogy a 2026-os választások közeledtével lesz-e politikai akarat a hidak építésére, vagy a megosztottság tovább mélyül.
