Magyarország társadalmi állapota aggasztó mélypontra süllyedt az elmúlt időszakban. A legfrissebb kutatások szerint a magyarok 65%-a érez fokozott szorongást a gazdasági kilátások miatt, miközben a nemzeti összetartozás érzése is jelentősen meggyengült. Ez a kettős válság komoly kihívás elé állítja hazánk jövőbeli fejlődését.
Az Európai Értékrend Vizsgálat adatai alapján Magyarország a bizalmi indexben a V4 országok között az utolsó helyen áll. „A társadalmi bizalom hiánya hosszú távon aláássa a gazdasági növekedés alapjait és a demokrácia működőképességét” – nyilatkozta Dr. Kovács János, a Közép-európai Társadalomkutató Intézet vezetője.
A társadalmi polarizáció különösen súlyos mértéket öltött. A kutatások azt mutatják, hogy a magyarok 78%-a úgy érzi, nincs valódi párbeszéd a különböző politikai nézetek között. A közösségi média algoritmusai tovább erősítik ezt a jelenséget, mivel a felhasználók főként saját véleményükkel egyező tartalmakkal találkoznak.
Orbán Viktor miniszterelnök szerint „a nemzeti egység helyreállítása elsődleges feladatunk”, azonban a kormányzati kommunikáció sok esetben tovább mélyíti a társadalmi törésvonalakat. A szakértők egyetértenek abban, hogy a jelenlegi helyzet kezelése össznemzeti összefogást igényelne.
A gazdasági nehézségek mellett a mentális egészség romlása is súlyos problémát jelent. A pandémia óta 27%-kal nőtt a depresszióval küzdők száma, miközben a mentálhigiénés ellátórendszer kapacitása kritikusan alacsony. A magyar fiatalok különösen veszélyeztetettek: minden negyedik 18-25 éves súlyos jövőképhiánnyal küzd.
A társadalmi lelkiállapot javítása érdekében átfogó stratégiára lenne szükség, amely a gazdasági intézkedések mellett a közösségi kapcsolatok erősítését és a társadalmi párbeszéd kultúrájának fejlesztését is célozza. Csak így válhat Magyarország ismét lelkileg is erős, összetartó nemzetté.
