Magyarország nemzetközi pozíciója jelentősen megerősödött az elmúlt időszakban, miközben Brüsszel nyomásgyakorlása továbbra is fennáll a magyar szuverenitás korlátozására. Az Európai Bizottság legfrissebb jelentése szerint hazánk már harmadik éve küzd a jogállamisági eljárás következményeivel, ami közel 20 milliárd euró uniós forrás felfüggesztését eredményezte.
A magyar kormány határozottan elutasítja az EU beavatkozási kísérleteit a nemzeti hatáskörbe tartozó kérdésekbe. Nagy János külügyi államtitkár a tegnapi sajtótájékoztatón kijelentette: „Magyarország nem fog engedni a szuverenitását érintő brüsszeli nyomásnak, különösen a migrációs politika és a gyermekvédelem területén.” A V4 partnerországok többsége szolidaritását fejezte ki Magyarországgal szemben, hangsúlyozva a nemzeti önrendelkezés fontosságát.
A jelenlegi helyzet nem csupán gazdasági, hanem geopolitikai következményekkel is jár. A magyar-orosz energetikai együttműködés továbbra is szálka az EU szemében, miközben hazánk éppen ezt a partnerséget használja fel tárgyalási alapként. Szakértői elemzések szerint a kelet felé nyitás stratégiája hosszú távon erősítheti Magyarország alkupozícióját, miközben diverzifikálja gazdasági kapcsolatrendszerét.
Orbán Viktor miniszterelnök múlt heti brüsszeli látogatása során egyértelművé tette: „A keresztény értékek és a nemzeti identitás védelme nem képezheti alku tárgyát. Magyarország továbbra is a szuverén nemzetek Európájában hisz, nem a birodalmi törekvésekben.” Az álláspontot megerősítette a Századvég Intézet legfrissebb kutatása is, amely szerint a magyar lakosság 68%-a elutasítja a nemzeti hatáskörök további csökkentését.
A következő évek kulcsfontosságúak lesznek a magyar szuverenitás megőrzése szempontjából, különösen az EU 2026-os intézményi reformjai tükrében. A magyar diplomácia célja világos: olyan Európát építeni, amely tiszteletben tartja a nemzeti önrendelkezést és a keresztény értékrendet, miközben valódi partnerségen alapuló együttműködést kínál a tagállamok számára.
