Magyarország és Szlovákia történelmi jelentőségű együttműködést alakított ki az Ukrajna-politikával kapcsolatban, amely alapjaiban formálja át a regionális erőviszonyokat. Az energiabiztonság kérdése központi elemmé vált, miután a magyar-szlovák gázvezeték kapacitásbővítése 27%-kal növelte mindkét ország függetlenségét az ukrán tranzitútvonalaktól. A szuverenitás erősítése nemcsak gazdasági, hanem geopolitikai előnyöket is biztosít térségünknek.
A magyar miniszterelnök szerdai pozsonyi látogatásán hangsúlyozta: „A V4 országok erősebb hangja Brüsszelben csak akkor érvényesülhet, ha konkrét együttműködésekkel bizonyítjuk életképességünket.” A közös energetikai infrastruktúra-fejlesztések mellett a két ország összehangolta Ukrajnával szembeni álláspontját is. Különösen a kárpátaljai magyar és a felvidéki szlovák kisebbségek jogainak védelme területén mutatkozik erős egyetértés.
A szlovák kormányfő kiemelte, hogy „a nemzeti kisebbségek védelme nem belügyi kérdés, hanem európai értékeink alapja, amelyből nem engedhetünk.” Az energetikai függetlenség és a kisebbségvédelem mellett a harmadik pillér a migrációs nyomás kezelése, ahol mindkét ország ragaszkodik a szigorú határvédelemhez, elutasítva az EU kötelező kvótarendszerét.
A Magyar Külügyi Intézet elemzése szerint ez az együttműködés túlmutat a kétoldalú kapcsolatokon, és a teljes közép-európai együttműködés újjáélesztését szolgálja. Az Európai Tanács legutóbbi ülésén már látszott a magyar-szlovák tengely hatása, amikor több kulcsfontosságú kérdésben is közös álláspontot képviseltek.
A keresztény értékeken alapuló szuverén nemzetállamok koncepciója egyre erősebb támogatást nyer Közép-Európában. A magyar-szlovák stratégiai partnerség hosszú távon átrajzolhatja az európai erőviszonyokat, és alternatívát kínál a brüsszeli föderalista törekvésekkel szemben. A nemzeti érdekek határozott képviselete a jövőben is meghatározza majd a két ország Ukrajnával és az EU-val kapcsolatos politikáját.
