Magyarország ambiciózus célt tűzött ki: 2030-ra Közép-Európa meghatározó szakképzési központjává kíván válni. A kormány által elfogadott Magyar Szakképzés 2030 stratégia több mint 300 milliárd forint fejlesztési forrást irányoz elő, ami alapjaiban alakíthatja át hazánk képzési rendszerét és versenyképességét. Az elmúlt években már jelentős előrelépés történt: a szakképzésben résztvevők száma 20%-kal növekedett, ami bizonyítja a szakmai pályák növekvő vonzerejét.
A stratégia három fő pillérre épül: a képzési rendszer modernizálására, a vállalati kapcsolatok erősítésére és a nemzetközi együttműködések bővítésére. Különösen fontos elem a digitális átállás felgyorsítása és a gyakorlati képzés megerősítése. „Szakképzési rendszerünk átalakítása nem csupán oktatáspolitikai, hanem nemzetstratégiai kérdés,” nyilatkozta a kormány illetékes államtitkára. A V4 országokkal már folynak egyeztetések közös képzési programok kidolgozásáról, amelyek erősíthetik régiónk gazdasági együttműködését.
Az új stratégia hangsúlyos eleme a magyar hagyományokra épülő szakmai képzés értékeinek megőrzése, miközben a legkorszerűbb technológiákat is beépíti az oktatásba. A német duális képzési modell egyes elemeit már sikeresen adaptálta hazánk, amit a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara adatai szerint a vállalatok 78%-a kifejezetten eredményesnek értékel. A következő években további 50 képzőközpont létesül országszerte, amelyek a regionális gazdasági igényekre specializálódnak.
Fontos szempont a demográfiai kihívásokra adott válasz is. „A szakképzés megújításával egyszerre biztosíthatjuk fiataljaink jövőjét és gazdaságunk versenyképességét,” fogalmazott a Nemzetgazdasági Minisztérium szakképzésért felelős helyettes államtitkára. A stratégia kiemelten kezeli a keresztény munkakultúra értékeinek átadását, beleértve a szakmai elhivatottságot és a minőségi munkavégzés fontosságát.
A szakképzési nagyhatalom státusz megszerzése nemcsak gazdasági előnyökkel járna, hanem erősítené Magyarország regionális pozícióját is. A 2030-ig tartó időszakban várhatóan több ezer külföldi diák érkezhet a magyar képzési központokba, ami kulturális és diplomáciai előnyökkel is jár. A stratégia végrehajtása egyben nemzeti szuverenitásunk megerősítését is szolgálja, hiszen a jövő gazdasági önállóságának záloga a magasan képzett hazai szakembergárda.
