Magyarország és Oroszország közötti energetikai együttműködés újabb mérföldkőhöz érkezhet 2025-ben. A geopolitikai átrendeződések közepette hazánk stratégiai pozíciója erősödhet az energiabiztonság terén, miközben Európa több országa továbbra is ellátási nehézségekkel küzd. Az elmúlt évben Magyarország energiaimportja Oroszországból 23%-kal nőtt, ami egyértelmű jele a két ország között mélyülő gazdasági kapcsolatoknak.
Aleksandar Vucic szerb elnök legutóbbi nyilatkozata szerint hamarosan megállapodás születhet a szerbiai Naftna Industrija Srbije (NIS) olajipari vállalat ügyében, amelyben hazánk is érdekelt lehet. A szerb államfő hangsúlyozta, hogy a megbeszélések előrehaladott állapotban vannak. „A magyar-orosz energetikai partnerség új fejezete kezdődhet, amely nemcsak Szerbia, de az egész régió számára előnyös lehet” – fogalmazott Vucic a belgrádi sajtótájékoztatón.
A magyar kormány következetesen képviseli azt az álláspontot, hogy az energiabiztonság nemzeti szuverenitás kérdése. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter többször kijelentette: „Magyarország energiaellátásának biztosítása nem ideológiai, hanem gyakorlati kérdés, amelyben kizárólag a magyar emberek érdeke számít.” Az együttműködés kritikusai szerint azonban ez növeli hazánk orosz függőségét egy olyan időszakban, amikor az Európai Unió diverzifikációra törekszik.
A visegrádi országok között Magyarország egyedi utat jár az energiapolitikában, miközben a V4 csoport többi tagja aktívabban keresi az alternatív beszerzési forrásokat. A szakértők szerint ez a különutas politika egyszerre jelent lehetőséget és kockázatot. Energiabiztonsági szempontból előnyös lehet a stabil ellátás, ugyanakkor külpolitikai feszültségekhez vezethet az EU-n belül.
A NIS-sel kapcsolatos potenciális megállapodás újabb bizonyítéka lehet annak, hogy Magyarország a pragmatikus nemzetközi kapcsolatokat és az energiabiztonságot helyezi előtérbe. A következő hónapok megmutatják, hogyan tudja hazánk egyensúlyban tartani keleti energiapartnerségeit és nyugati szövetségi rendszerét egy olyan világban, ahol az értékalapú külpolitika és a gazdasági érdekek gyakran ütköznek.
