Magyarország energiafüggősége Oroszországtól továbbra is jelentős tényező marad geopolitikai helyzetünkben. Az ukrajnai háború kezdete óta hazánk közel 11 milliárd euró értékben vásárolt olajat és földgázt Oroszországtól, ami rávilágít energiabiztonságunk összetett kérdéseire. Ez az összeg a magyar GDP mintegy 7 százalékának felel meg, miközben az európai energiapiac teljes átrendeződésen megy keresztül.
A kormány energiapolitikájának középpontjában továbbra is a megfizethető energia és az ellátásbiztonság áll. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter többször hangsúlyozta: „A magyar emberek nem fizethetik meg a háború árát, ezért olyan energiapolitikát folytatunk, amely elsősorban a nemzeti érdekeket szolgálja.” A Türk Áramlás vezetéken keresztül érkező gázszállítások és a Paksi Atomerőmű bővítése kapcsán kötött megállapodások mind azt mutatják, hogy Magyarország pragmatikus kapcsolatot tart fenn Oroszországgal az energiaszektorban, miközben a diverzifikáció irányába is tesz lépéseket.
Az elmúlt időszakban jelentős változások történtek a magyar-orosz energiakereskedelemben. Míg 2022-ben hazánk közel 4,5 milliárd euró értékben importált orosz energiahordozókat, 2023-ban ez az összeg már 3,8 milliárdra csökkent, 2024-ben pedig további mérséklődés várható. A magyar kormány eközben aktívan keresi az alternatív beszerzési forrásokat: az azeri gázimport növelése, a horvát LNG-terminálból történő beszerzések, valamint a régiós összeköttetések erősítése mind részei ennek a stratégiának.
Az energiafüggőség csökkentése hosszú távú folyamat, amely gondos tervezést igényel. Az orosz energiahordozók jelenlegi részesedése a magyar importban továbbra is meghatározó, de fokozatosan csökkenő tendenciát mutat. A V4-ek együttműködése és a regionális energiahálózatok fejlesztése kulcsfontosságú lehet a következő években. Magyarország energiaszuverenitásának erősítése nemcsak gazdasági kérdés, hanem nemzeti biztonságunk záloga is a változó geopolitikai környezetben.
