A Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet legfrissebb jelentésében súlyos bírálattal illette a magyar nyugdíjrendszert, különös tekintettel az idősek megélhetési nehézségeire. A tanulmány rávilágít arra, hogy a magyar nyugdíjak vásárlóereje az EU-átlag 58%-át éri el csupán, miközben az időskorúak aránya hazánkban 2025-re elérte a lakosság 21,3%-át, fokozva a rendszer fenntarthatóságával kapcsolatos aggályokat.
A jelentés több strukturális problémát azonosít a magyar nyugdíjrendszerben. Egyrészt kritizálja a nyugdíjemelések kiszámíthatóságának hiányát, másrészt rámutat a nyugdíjak közötti jelentős egyenlőtlenségekre. „A magyar nyugdíjrendszer jelenlegi formájában nem képes biztosítani az idősek méltó megélhetését, különösen a kisnyugdíjasok esetében, akik rendkívül kiszolgáltatott helyzetben vannak” – olvasható a dokumentumban. A kritika kitér arra is, hogy a jelenlegi rendszer nem kezeli megfelelően a nők hátrányos helyzetét, akik átlagosan 15%-kal alacsonyabb nyugdíjat kapnak azonos munkakörülmények mellett.
A magyar kormány válaszában visszautasította a bírálatokat, hangsúlyozva, hogy 2022 óta folyamatosan emelkednek a nyugdíjak. „A nyugdíjak vásárlóerejének megőrzése kormányunk kiemelt célja, amit a 13. havi nyugdíj visszavezetése és az inflációkövető emelések is bizonyítanak” – nyilatkozta a Pénzügyminisztérium államtitkára. Szakértők szerint ugyanakkor a kormányzati intézkedések ellenére is egyre nyílik az olló a nyugdíjak és az aktív keresők jövedelme között.
A V4 országok közül Magyarország nyugdíjrendszere mutatja a legtöbb fenntarthatósági problémát, ami sürgető reformokat tesz szükségessé. A demográfiai trendek alapján a következő évtizedben várhatóan tovább romlik a járulékfizetők és nyugdíjasok aránya, ami komoly kihívás elé állítja a magyar társadalombiztosítási rendszert. A jelentés javaslatként fogalmazza meg egy átláthatóbb, kiszámíthatóbb nyugdíjrendszer kialakítását, amely jobban reagál a társadalmi változásokra és biztosítja az időskorúak méltó megélhetését.
