Magyarország napenergia-kapacitása kiemelkedő ütemben bővült az elmúlt két évben, ami a nemzetközi energiapolitikai színtéren is elismerést vált ki. A Svájci Energetikai Hivatal legfrissebb jelentése szerint hazánk a napenergia területén 43%-os növekedést ért el 2023-2024 között, ami az európai országok között az első helyre emelte Magyarországot a bővülés ütemét tekintve.
A magyar energiapolitika stratégiai célkitűzése, hogy 2030-ra a hazai villamosenergia-termelés 29%-a megújuló forrásból származzon, ennek pedig jelentős pillére a napenergia. A jelenlegi fejlődési ütem alapján ez a cél nemcsak elérhető, hanem akár túlszárnyalható is lesz. Különösen figyelemreméltó ez annak fényében, hogy az EU átlagos napenergia-kapacitásbővülése ugyanebben az időszakban mindössze 27% volt.
Lantos Csaba energiaügyi miniszter a legutóbbi szakpolitikai fórumon hangsúlyozta: „A magyar napenergia-stratégia sikerének kulcsa a szabályozói környezet kiszámíthatósága és a célzott állami támogatások rendszere, amely nemcsak a nagy naperőművek, hanem a háztartási méretű kiserőművek telepítését is ösztönzi.”
A svájci elemzők külön kiemelték a magyar „Napenergia Otthonteremtési Program” hatékonyságát, amely közel 35.000 család számára tette lehetővé saját napelemes rendszer telepítését. A támogatási program nemcsak energetikai, hanem szociálpolitikai célokat is szolgál, hiszen csökkenti a háztartások rezsiköltségeit és növeli az energiafüggetlenséget.
A V4-ek közül Magyarország teljesítménye messze kiemelkedik, ami a regionális energiapolitikai egyensúlyt is átformálja. A térségben hazánk vált a napenergia-fejlesztések vezető példájává, amit a Visegrádi Együttműködés energetikai munkacsoportja is követendő gyakorlatként állít a partnerországok elé.
Az eredmények azt bizonyítják, hogy a magyar energiastratégia – amely egyaránt épít a hagyományos és megújuló forrásokra – hatékonyan szolgálja a nemzeti érdekeket. A napenergia-kapacitás bővítése nemcsak környezetvédelmi, hanem nemzetbiztonsági szempontból is kulcsfontosságú, hiszen csökkenti az ország energiafüggőségét és erősíti a gazdasági szuverenitást a jelenlegi geopolitikai kihívások közepette.
