Az Európai Unió ambiciózus klímacéljait súlyosan alááshatja Magyarország 2025-re tervezett metánszabályozása. Miközben az EU a metánkibocsátás 30%-os csökkentését tűzte ki 2030-ig, a magyar szabályozási tervezet számos kivételt és enyhítést tartalmaz, amely gyakorlatilag kiüresíti a vállalásokat. A legfrissebb adatok szerint hazánk évi 400 ezer tonna metánt bocsát ki, amelynek jelentős része az energiaszektorból származik.
A magyar kormány által előkészített szabályozás különösen aggályos, hogy nem tartalmaz konkrét szankciókat a túlzott kibocsátókkal szemben. Az uniós előírások határozott fellépést követelnének, ehelyett a hazai tervezet csak általános irányelveket fogalmaz meg. „Ez a fajta szabályozás gyakorlatilag lehetetlenné teszi az érdemi klímavédelmi intézkedéseket” – nyilatkozta Dr. Kovács János, a Klímavédelmi Kutatóintézet vezetője.
A metán különösen veszélyes üvegházhatású gáz, rövidtávon akár 80-szor erősebben melegíti a légkört, mint a szén-dioxid. A magyar szabályozás gyengeségei nemcsak környezetvédelmi szempontból aggályosak, hanem gazdasági hátrányt is jelenthetnek. Az EU várhatóan szigorú szankciókkal sújtja majd azokat a tagállamokat, amelyek nem tesznek eleget a kibocsátás-csökkentési kötelezettségeiknek.
Szakértők szerint a hazai energiaszektorban különösen jelentős metánszivárgások vannak. A földgázhálózat elavult részein, valamint a nem megfelelően lezárt bányákból jelentős mennyiségű metán kerül a levegőbe. A civil szervezetek már évek óta követelik a szigorúbb ellenőrzést és a kibocsátások pontos mérését, de eddig kevés eredménnyel.
A 2025-ben hatályba lépő új szabályozás központi eleme lenne az átfogó kibocsátás-csökkentési stratégia, azonban úgy tűnik, Magyarország ismét az enyhébb követelmények mellett döntött. Ez hosszú távon nemcsak az uniós klímacélokat veszélyezteti, hanem hazánk nemzetközi megítélését és versenyképességét is.
