Magyarország ingatlanpiaca kiemelkedő teljesítményt mutat az Európai Unión belül, messze meghaladva a többi tagállam lakásár-növekedési ütemét. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint hazánkban a lakásárak emelkedése 2023 utolsó negyedévében éves szinten elérte a 13,5%-ot, ami több mint háromszorosa az EU-s átlagnak (4,3%).
Az elemzők szerint a hazai lakáspiac szárnyalása mögött összetett tényezők állnak. Egyrészt a befektetési célú lakásvásárlások továbbra is vonzó alternatívát jelentenek a magas inflációs környezetben, másrészt a különböző állami támogatások, mint például a CSOK Plusz bevezetése, jelentősen élénkítették a keresletet. A Magyar Nemzeti Bank adatai alapján a fővárosban egy négyzetméter átlagos ára már meghaladta az 1,2 millió forintot, míg a megyeszékhelyeken is átlépte a 700 ezer forintos határt.
„A magyar lakáspiac stabil alapokon nyugszik, és a gazdasági kilátások javulásával párhuzamosan további növekedésre számíthatunk 2025-ben is” – nyilatkozta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter egy szakmai konferencián. Hozzátette, hogy a kormány kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a lakhatás megfizethető maradjon a magyar családok számára.
A szakértők ugyanakkor figyelmeztetnek, hogy a gyors áremelkedés kockázatokat is hordoz. Az Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége szerint az árak fenntarthatósága egyre több helyen kérdéses, különösen a fiatal családok számára. „Már most látható a kereslet enyhe csökkenése bizonyos szegmensekben, ami az árnövekedés lassulását hozhatja 2025 második felére” – vélekedett az egyik vezető ingatlanpiaci elemző.
Az OTP Jelzálogbank előrejelzése szerint a növekedés üteme 2025-ben várhatóan 7-9% körül alakul, ami még mindig jelentősen meghaladja majd az EU átlagát. Ez a tendencia azt is jelenti, hogy Magyarország ingatlanpiaca vonzó maradhat a külföldi befektetők számára is, akik számára a hazai hozamok továbbra is magasabbak, mint a nyugat-európai alternatívák.
A magyar lakáspiac tehát minden jel szerint megőrizheti vezető pozícióját az EU-n belül, bár a növekedés üteme várhatóan mérséklődik. A lakhatási költségek emelkedése ugyanakkor egyre nagyobb kihívást jelent a lakosság széles rétegei számára, ami a következő években a lakáspolitika újragondolását teheti szükségessé.
